Röptető

Női beavatás a katolikus évkörön keresztül
Szűz Mária ünnepei és a női személyiség fejlődésének útja

Tornay Krisztina

BEVEZETÉS

 

Mária története

 Szűz Mária története Isten anyjának története: annak az asszonynak a története, aki a keresztények hite szerint Istent a földre szülte. Az evangéliumokban1 fiatal leányként találkozunk vele először, azután több élethelyzetben jelenik meg, jegyesként, majd, mint várandós anya, rokonlátogatáskor, később, mint szülő nő, majd mint fiatal anya. Az anyaságnak többféle aspektusában jelenik meg: anya, aki vendégeket fogad, aki a veszélyhelyzetből menekül gyermekével, aki megtalálja elveszett fiát, aki keresi-látogatja az egyre híresebb Mestert, majd a kereszt alatt – feltehetően már özvegyként. Látjuk őt a kereszt alatt állva haldokló fiától búcsúzni és utolsó említéskor imádkozni látjuk az apostolokkal a Szentlélek eljövetelekor.2
Az alakja köré fonódó legendák, apokrif hagyományok3 kiegészítik a történetet: már Mária foganása, születése köré csodás történetek fonódnak, kislányként a jeruzsálemi templomban mutatják be, csodálatos események kísérik eljegyzését, majd a Kisjézus nevelését, názáreti életüket. Jézus halála után János apostol veszi magához, vele lakik, s halálakor az összes apostol jelen van. Utána pedig Jézus személyesen jön el érte és felveszi a mennybe, ahol megkoronázzák. Azóta mennyei királynőként, az angyalok királynőjeként közbenjár a földi egyház tagjaiért, nemzetek választják patrónájuknak – elsőként a Mária-tiszteletükről ismert magyar őseink.

 

Mária ünnepei

Szűz Mária életének minden eseményéhez egy-egy ünnep kapcsolódik, ezek sora végighúzódik az egész naptári éven. Megvizsgálva a kétezer év keresztény történelem alatt csiszolódott katolikus egyházi ünnepkört - amibe sokkal korábbi gyökerek is beépültek - megfigyelhető, hogy mind a 12 hónapnak megvan a Máriához kapcsolódó tartalma.
Mária életéhez kapcsolódó ünnep fogantatása (december 8. Szeplőtelen Fogantatás4), majd születése (szeptember 8. Kisboldogasszony), templomban való bemutatása, eljegyzése, majd az angyali üdvözlet (március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony), rokona, Erzsébet meglátogatása (július 2. Sarlós Boldogasszony).
Ettől kezdve Jézus életéhez kapcsolódnak a Mária-ünnepek: Jézus születése (december 25.), negyven nap múlva Jézus bemutatása a templomban (február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony), s a húsvéti ünnepkörből önállósulva a Fájdalmas Anya ünnepe (szeptember 15.).
A további Mária-ünnepek már a keresztény nép évszázadok alatt összegyűlt élményanyagát fejezik ki: A Fogolykiváltó Boldogasszony, a Mindenkor Segítő Szűz Mária, Keresztények Segítsége, Rózsafüzér Királynője, Úti Boldogasszony, Jó Tanács Anyja, Magyarok Nagyasszonya. Vannak olyan Mária-ünnepek is, amelyek egy-egy nevezetes eseményhez kötődnek: Havas Boldogasszony, Fatimei Boldogasszony, Lourdesi Boldogasszony.

 

Szűz Mária ünnepei és a naptári év kapcsolódása

Az egyes hónapok Máriához kapcsolódásának erőssége változó. Van olyan hónap, amely középkori eredetű magyar nevében is hordozza a Mária-ünnep nevét: Boldogasszony hava (január), Kisasszony hava (augusztus). Van hónap, amelyet a vallásos hagyomány Mária hónapja-ként tart számon: elsősorban a május, de az október is.  Van hónap, amelyben több Mária-ünnep is sorakozik, mint pl. szeptemberben Kisboldogasszony, Mária neve napja, Fájdalmas Anya és Fogolykiváltó Boldogasszony.  És van, amelyben egyetlen, kevésbé fontos Mária-ünnep van: novemberben ünnepeljük a kisgyermek Mária bemutatását a templomban.
Az év során szétszórt Mária-ünnepek egyrészt az Istenanya életével való összefüggésekben (foganások-születések- templomban bemutatások), másrészt annak időrendiségétől függetlenül esetlegesen követik egymást, egy-egy hagyomány, esemény kapcsán keletkeztek és annak időpontjához kötődve kapnak helyet az évi ünnepkörben. Nem könnyű sorozatukban rendszert találni, de érdekes megfigyelni, hogy van-e mégis valamilyen mélyebb összefüggés az év járása és a katolikus Mária-ünnepekben kifejeződő szakrális belső női történet között. Erre teszünk kísérletet a következő tizenkét, hónapok szerint haladó kis tanulmányban.

 

Mária tisztelete és a magyar néphagyomány

  A magyar népi hagyományban Mária különösképpen is jelen van az év különböző szakaszaiban: a népszokásokban, az emberek hitében, a mindennapi élet megszentelt, szimbolikus szokásaiban. Moldvában a legmegrendítőbb ez még ma is, ahol a csángómagyar asszonyok minden tevékenységüket, életeseményüket Mária mintájára, második Máriaként élik meg.5
Bálint Sándor6 és követői gazdag anyagot találtak a magyar néphitben ezzel a sokszázéves ősi női tudással kapcsolatban: ami a kereszténységen keresztül, Mária alakjához kapcsolódóan nemzedékekről nemzedékekre átadódva néhány helyen egészen máig fennmaradt.
Szent Gellért nagy legendájából ismerjük azt a Mária-tiszteletet máig meghatározó lépést, ami - a szent püspök tanácsára - a magyar nép körében tisztelt Boldogasszonyt Szűz Máriával azonosította.  Nemcsak praktikus, misszionáriusi tapasztalatokon alapuló döntés volt ez, hanem az a hit is megnyilvánul benne, hogy Isten, minden ember Teremtője, sokféle módon kinyilatkoztatja magát: s a belőle megismert igazságok töredékesen, csíra formában ott élnek a pogány népek hitvilágában is. Sokszor keverednek más, sötétebb, félelemből fakadó vagy mesés fantáziából születő elképzelésekkel, hiedelmekkel, de egy-egy elemükben felfénylik a keresztény kinyilatkoztatás.
A magyar keresztény kultuszban elevenen megőrződtek a pogány hitre visszavezethető szokások. Ezek eredete néha igen ősi, sokszor több ezer éves múltra visszatekintő közös hagyomány, máskor egy-egy tájra-népcsoportra jellemző sajátos tapasztalat, hiedelem. A kereszténység ezer éve alatt a szokások, hagyományok átalakultak, „megkeresztelődtek”, értelmük-értelmezésük változott. 
Ami a női hagyományokat illeti, ezek mind Máriához, vagy édesanyjához, Szent Annához kötődtek, ritkábban egy-egy női szenthez. Az ő történetükben, egyéniségükben, a személyükhöz kapcsolódó hit-titkok a keresztény tanításában találtak magukra: a kereszténység beemelte saját rendszerébe, gazdagította és közvetítette nemzedékről-nemzedékre a régről eredő női tudásokat a legfontosabb kérdésekről: a nő hivatásáról, az életadásról, szerelemről, szeretetről, szenvedésről, hitről.

 

Mária ünnepei és a női személyiségfejlődés belső ritmusa

Máriát az örök nő, a szent, tiszta, teljes, kibontakozott nő mintájának, szimbólumának, eszményének tekinthetjük. Alakjában nemcsak a kereszténység tanításának bölcsessége jelenik meg, hanem a kereszténységet megelőző évszázadokat-ezredeket átélő népek emberi tapasztalatainak lenyomata is benne foglaltatik.7 Nemcsak a magyar népi hagyományban szerepelnek Mária ünnepnapjai mint „asszonynapok”, hanem pl. az osztrák katolikus falvakban is így tartják számon ezeket, s ezért saját szokásrendszerük van.
Ha a női személyiség fejlődését, kibontakozását a mai pszichológiai személyiségfejlődési modellek nyomán vizsgáljuk, találunk olyan lépcsőfokokat, kiemelten fontos történéseket, amelyek a nővé válás, és ennek útja: a női létbe való beavatódás alapvető fordulópontjai.
E modelleket szemlélve fontos párhuzamokat találunk8 Mária életének eseményeivel, ünnepeivel. Ezeknek az ünnepeknek a jelentésével éppen azok az ősi, archetipikus képek kapcsolódnak össze, amelyek a női hivatás beavatási csomópontjai. A Mária-ünnepek megjelölésére használt népies elnevezés, az „asszonynapok” is utal ezekre a kiemelt időszakokra, mint olyanokra, amelyek a nők számára nagy jelentőségűek.
A következőkben két ilyen modellt mutatok be, vázlatos formában.

 

Jungi modell

A jungiánus pszichológia9 a női személyiségfejlődéshez alapvetően két irány bejárását tartja fontosnak: az első szakasz a nő számára saját belső női lélekrészének, animájának integrálása.
Ez a női energiák, női kompetenciák felnövelését, kifejlesztését jelenti. Olyan alapvetően női tulajdonságokról van szó, mint a befogadni és adni tudás, a mély és gyengéd emberi–baráti kapcsolat kialakítása, megélése, találkozás képessége, az életadás, a gondoskodó szeretet, a szenvedni tudás, gyengédség, önzetlenség, áldozatvállalás, segítőkészség, megérzések, belső figyelem képessége, hit, bizalom Istenben, a transzcendens valóságban.
A második fejlődési szakasz a férfi lélekrész, az animus integrálása. Ennek energiái, kompetenciái férfias jellegűek, de ugyanúgy szükségesek a teljes női személyiség kifejlődéséhez, mint az anima jellegzetességei. Idetartoznak pl. a felelősségvállalás, konfrontáció, küldetéstudat, hatalom, állhatatosság, lelkesedés, biztonság-adás, igazságosság, tudatosság, reflektivitás, saját út felvállalása, a transzcendens valóságon nyugvó értékrend alapján való következetes életvitel.
E két szakasz nem válik élesen külön a személyiség fejlődésének útján, és spirálisan ismétlődve egyre mélyebben zajlik egy-egy fontos elem beépülése, integrálódása.
Ha e két szakasz főbb csomópontjait megvizsgáljuk, Mária életének a következő elemeit tudjuk hozzájuk kapcsolni:

1. ANIMA-INTEGRÁCIÓS LÉPÉSEK:

  1. ANGYALI ÜDVÖZLET-ANNUNTIATIO10 - befogadás, elköteleződés, odaadás, bizalom
  2. LÁTOGATÁS ERZSÉBETNÉL – VIZITÁCIÓ – intimitás, kapcsolódás, segítőkészség, szeretet
  3. BETLEHEMI SZÜLETÉS-NATIVITAS DEI – életadás, áldozat, tápláló szeretet
  4. GYERMEKNEVELÉS – gondoskodás, figyelem, önzetlen szeretet
  5. PIETA11 - szenvedni tudás, erősség, gyengédség

 

2. ANIMUS-INTEGRÁCIÓS LÉPÉSEK:

  1. KÁNAI MENNYEGZŐ12 - figyelem, tudatosság, felelősségvállalás, bátorság, konfrontáció vállalása
  2. MÁRIA ÁLL A KERESZT ALATT - STABAT MATER – erő, biztonság-adás, hit
  3. PÜNKÖSD- PENTEKOSTES13 - lelkesedés, küldetéstudat, közösségvállalás, állhatatosság
  4. NAPBA ÖLTÖZÖTT ASSZONY14 - rend, belső sugárzás, világosság, a jó győzelme
  5. MENNYBEN MEGKORONÁZOTT MÁRIA – hatalom, erő, közbenjáró segítőkészség, igazságosság

 

Ericsoni-Antalfai modell

Egy másik, Ericson rendszerén alapuló fejlődési modellt alakított ki Antalfai Márta a női személyiségfejlődésről magyar népmesekutatásai alapján.15 Itt egy-egy életkornak megvan maga életfeladata, amin túlhaladva a következő feladat vár rá.  Természetesen a személyiség fejlődése itt sem halad szabályosan, hanem vissza-visszatér a meg nem oldott feladatokra.

 


Fejlődési fok

Életkor

az adott kor tanulási témája, a hozzá kapcsolódó mesetípusok 

1. A testi nő

11-13 éves kor16
késői gyermekkor

az átalakulás kezdete- segítőkészség, másokra való figyelem, önzetlenség, nyitottság - a jószívű lány

2. A lány

13-16 éves kor
serdülőkor

anyától való elválás – saját út megkeresése, saját erő megtapasztalása – mostohák

3. A küzdő nő

16-19 éves kor

asszonyi szolgálatra készülés – hűség, szolgálatkészség, szeretet – próbatételek

4. A csábító nő

19-22 éves kor

párválasztás – értékek, - sárkányok

5. Az érző nő

22-25 éves kor

nőiség sötét oldalaival való találkozás, az átalakulás vége- szenvedély, erő, elkötelezettség – boszorkányok

6. A hitves

25-28 éves kor

felnőtt kor kezdete, az érés folytatódása, a szeretet átalakító ereje -  szeretet, hűség, szenvedni-tudás, áldoztavállalás, bizalom – átváltozások

7. A bölcs nő

28 felett

érett, integrált szemlélet kialakulása 

 

Ezt a fejlődési modellt lépésről-lépésre nem kapcsolom össze Mária életével, ehhez keveset tudunk róla, de van néhány csomópont, amit kiemelek.
A jószívű lányról szóló mesékben megjelenő önzetlen, magáról elfelejtkező segítőkészség, figyelmes szeretet megjelenik a vizitáció jelenetében, amikor a fiatal Mária elindul a hegyekbe, hogy idősebb rokonának segítsen, és a kánai menyegző jelenetében is tetten érhető. Antalfai Márta szerint ez a női fejlődés kiindulópontja, a magáról elfeledkezni tudás: a megnyílás a másik ínsége felé.
A másik fordulópont a lány életének döntő fordulata, amikor saját útját kezdi járni és leválik az anyjáról: a mostohás mesék története. Ez ahhoz a ponthoz kapcsolható, amikor Mária várandóssága jegyese, József előtt is kiderül, s ő titokban el akarja bocsátani, nem akarja elvenni feleségül.17 E jelenet mögött felsejlik, milyen kiszolgáltatott helyzetben volt Mária és mi várt volna rá, ha József nem dönt másként. És ő szabadon választotta ezt az utat, nagyon bátor és önálló volt, hiszen egyedül állt belső élményével. Bátorsága rokon a mesékben a mostohával szembeforduló, felette győzedelmeskedő mesehősnőkével.
Erzsébetnél tett több hónapos látogatása egyben arra is segít felkészülnie, amit asszonyi szolgálatnak nevez a fenti modell. Egy-egy jelenetben több szintje is megjelenik a fenti modellnek: hiszen Erzsébettel Mária a mély emberi intimitás, barátság, találkozás élményét is megéli, mikor Erzsébet szavak nélkül is megérzi és megérti, mi megy végbe Máriában.
Még összetettebb és valóság közelibb, ha ezt a modellt úgy szemléljük, mint amit mi, nők, életünk során újra és újra végigjárunk, egyre mélyebben megértünk és amiben folyamatosan növekszünk. Ami nem sikerült elsőre, amikor esetleg a modellben kijelölt ideje elérkezett, az sikerülhet későbben, egy másik életesemény kapcsán, vagy előfordulhat, hogy egy-egy lépést lassabban, több fokozatban tudunk megtenni. 
Így pl. fontos a nőkben élő sötét női oldallal való szembesülés, a boszorkány-mesékben szereplő női erőkkel való belső munka.  Alapvető fontosságú, hogy ez a minden nőben élő erő ne tudattalanul hasson, hanem reflektált, megengedett-megbocsátott lehessen. A legtöbb nő nehezen kezd ezzel az erővel bármit: ám ebből a sötétségből fakad az intrikus, erőszakos, bosszúvágyó, gyűlölködő, ártani tudó, a másikat legérzékenyebb pontján eltaláló, eláruló, irigy és ebből fakadóan ravasz, gyáva, hamis, manipuláló női megnyilvánulások sokasága, amit sok nő nem fogad el, sőt letagad önmagában. Pedig meggyógyulni, ártalmasból teremtő hatalommá válni csak úgy tudnak ezek az erők, ha a sötétségből a világosság felé mozdulnak, néven neveződnek, jelenvalóvá válhatnak: mélyebb és hiteles önismerethez vezetnek, legyőzhetetlen, építő, életet adó energiává alakulnak.
Ezt megértve új értelmet nyerhet az a titokzatos jelenet, amikor tanítókörúton lévő Jézust keresi Mária és mikor Jézus megtudja, hogy anyja és testvérei18 keresik, csak annyit szól: kik az én anyám és rokonaim? Ezek az én anyám és rokonaim- fordult a jelenlévőkhöz. Vagyis nem az történt, hogy megörült, kiment anyjához vagy behívta volna, hanem mintegy elhatárolódott tőle. Ez a kemény jelenet fájdalmas lehetett és meghökkenti az olvasót. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a nőiségnek vannak sötét mélységei is, és az anya – minden anya - erősen meg tudja kötni fiát és milyen sötét erőkkel láncolhatja le, akár akarata ellenére is, akkor érthetőbbé válik, hogyha a fiú a szabadságát keresi, és a saját útját keresve a saját belső hangjára figyel: lehet olyan következménye, hogy élesen elhatárolódik anyjától. Ez a jelenet Mária oldaláról nézve nehéz stúdium lehetett, de nagyobb szabadságot hozott az a felismerés, hogy a fia magához kötése megakadályozza őt abban, hogy saját útját, hivatását kövesse.

 

Az ünnep mint beavatás

Mária ünnepei a nők számára mindig megjelenítenek egy – egy fontos aspektust, kiemelnek egy elemet, egy lépcsőfokot, amelyen minden nő áthalad, ha saját női hivatását kibontja, megismeri, megéli. Ezért, amikor a naptárban megjelenik az adott ünnep napja, évről-évre visszatér annak lehetősége, hogy mélyebben, intenzívebben átélhessük-megértsük az ünnep hordozta tartalmat.
A Mária-ünnepekhez sok szokás kötődik, ezek egy része kimondottan női szokás.  Városokban ezek sokszor feledésbe merültek, de 2009-ben a kisgyermek sírásának csillapításáról (egy bizonyos, Máriához szóló imádságról és rituáléról volt szó) még hallottam Erdélyben olyan tanítást, amiről azt mondta a fiatal anyuka: „A szomszédasszonytól tanultam, nem kell mondani a férfiaknak, nem értik, nem hiszik, de én is tapasztalom, hogy működik. Elég, ha mi tudjuk.”19
A szokások, ha ki is üresednek, mégis hordoznak olyan szimbólumokat, amik újjá tudnak éledni és átmentik a tudást, az emberi, a női tapasztalatokat. Gyertyaszentelőkor a templomba vitt gyertyákat megszenteli a pap, ezeket hazaviszik, és ha baj van, félelem lesz úrrá a házon, pl. viharkor, meggyújtják őket és mellettük imádkoznak. Kifejező kép: otthon a templomból vitt szentelt gyertya, a szakralitás egy darabkája, a szenttel érintkezett, megszentelt tárgy, ami fényt ad és biztonságot sugároz, amikor kint sötét és veszély uralkodik. Máriához kötődő tárgy, amit az asszony tesz el és ő vesz elő, ő gyújt meg és ő gyűjti össze a családot, hogy imádkozzanak és keressenek biztonságot a félelem közepette. Kép, amely azt is elénk állítja, hogy az asszony a sötétségben fényt gyújt és biztonságot ad: a női hivatás egyik alapvető eleme. Ugyancsak az asszonyok között volt tudott, hogy Gyümölcsoltókor megfogan, aki az urával érintkezik: aki gyermeket szeretne, annak ez a tudás ad biztonságot, reményt. Ez egészült ki annak a hitével, hogy aki ezen a napon ezer Üdvözlégy Máriát elimádkozik, teljesedik a vágya.  Ezen a napon ugyanis az egész természet - a gyümölcsfákkal együtt megtermékenyül.20
Nagyboldogasszony előtt Moldvában főként az asszonyok gyógynövényeket szednek, szép csokorba kötik, s a templomba viszik, hogy a pap az ünnepen megszentelje, utána ebből főznek teát a betegeknek.21 Szegeden és Tápén ekkor szentelik meg a leszedett boldogasszonyfüvet (másutt a fodormentát) ami szintén gyógyító erővel bír.22 A gyógyító-gondoskodó, életet őrző nő jelenik meg ebben a szokásban, aki a természettel közeli viszonyban van, tiszteli és ismeri a titkait, és gyógyításra, az élet táplálására, védelmére használja.
Nagyböjtben a palócoknál, Tápén sötét, egyszerű ruhában jártak az asszonyok, a lányok lila pántlikát kötöttek.23 Ez a bűnbánat, a saját tévedésekkel, kudarcokkal, bűnökkel való szembenézés ideje, amit a kifelé lezáró, befelé fordító sötét színek is jeleznek, segítenek. Húsvétkor, vasárnap, a feltámadás ünnepén a nők hófehérben jelentek meg a templomban Jászladányban, Tápén.24 A bűnbánat, böjt, megtisztulás ideje után a feltámadás, új élet szimbóluma volt ez: a megújuló, mindig új életet merítő – továbbadó női lét és a megtisztulásra, új életre kész lélek kifejeződése.
Pünkösdkor Csíksomlyón elsősorban a csángó asszonyok mennek fel hajnalban a hegy nyergébe, hogy ott a felkelő napban meglássák Máriát és a Szentlelket. Somlóvidéken – a hagyomány szerint - Kisasszony napján látják meg a napkeltében Máriát.25 A Nappal ilyen módon összekapcsolódó Mária-tisztelet szintén nagyon korai eredetet mutat, a Babba Mária tiszteletét.26 Olyan, női arcú, asszonyon vagy az asszonyin keresztül való megközelítése ez Istennek, ami az irgalom, gyengédség, megértés, megbocsátás anyai világát tárja fel. Ez a tanítás a gyermekeknek szóló hittantanításon keresztül maradt fenn, nyilvánvalóan nem véletlenül.

 

Női lelkiség, női spiritualitás

A nők spiritualitása eltér a férfiakétól. Ez a megállapítás még akkor sem tekinthető magától érthetődőnek, ha sok, mindenki által megtapasztalható jele van. Feltűnő, hogy a katolikus templomokban és a kegyhelyeken is mindig sokkal több a nő, miként az is, hogy a családi szertartásokat többnyire a nők tartják fenn, szervezik meg, ők ragaszkodnak jobban a szokásokhoz is, a hit külső jeleihez, képek, feliratok, emlékek formájában is. Sokan hordanak ékszerként, jelként hitükre utaló szimbólumokat (gyakran keresztet, horgot, szívet vagy Mária-képet), többnyire nekik van imakönyvük, vagy Bibliájuk, sokszor az öröklötten régi, családi darab is az ő tulajdonunkba kerül.
A témát alaposan tanulmányozó Erich Neumann azt írja, hogy míg a férfiak rítusaikat, vallásos szertartásaikat egy elkülönített, és ezáltal elvonttá tett spirituális helyen szeretik megélni, addig a nők nem igénylik ennyire ezt az elkülönítettséget: „jobban kötődnek a  mindennapi élet test közelibb valóságához.” „Lelki szimbolikát vetítenek a való életre és ezzel átalakítják azt.”27 A nő „alakítja át a természetet egy magasabb rendű szellemi elvvé”28 a mindennapi élet spirituális látása-megélése révén, amit saját, női természetének tapasztalatai segítenek kialakítani. A nő saját teste működéséből – a menstruáció, a foganás-gyermekhordás-szülés, szoptatás, táplálás, a változókor megélése tapasztalataiból - ismeri az élet törvényszerűségét: a halálon, szenvedésen, áldozaton, pusztuláson át vezet az út az élethez, újjászületéshez, megújuláshoz, életadáshoz, az élet növekedéséhez.29 Ez a tapasztalat teszi fogékonnyá minden természetfelettire, „s mindenre, ami cáfolja a természeti törvényt”30 abban az értelemben, hogy túlmutat rajta, mélyebb értelmet tár fel.
Az ünnepek ismétlődő megülése, szimbolikájának kibontása és egyre mélyebb megértése az átélésen át közel áll a női spiritualitáshoz. Az ünnepek nem kötődnek pusztán a templomhoz, mint szent helyszínhez: a családi életben, otthon is zajlanak, a személyes szférában van meg a folytatásuk és szoros kapcsolatban vannak - lehetnek a nők személyes életének történéseivel.
Ezért fordulhatunk figyelmünkkel a Mária-ünnepek felé és engedjük, hogy tanítsanak bennünket, avassanak be a női hivatás misztériumába.

 

Jegyzetek

1 Lukács evangéliuma ír róla a legtöbbet és az Apostolok Cselekedeti ír róla utoljára

2 A szentírási helyek, ahol Mária szerepel: Mt1,20; Mk3,31; Lk1,26-2,52; Lk8,19; Lk11,27; Jn2,1-11; Jn2,17; Jn19,25-26; ApCsel1,14

3 A legfontosabb erre vonatkozó apokrif könyvek: Jakab ősevangéliuma, Pszeudo-Máté evangélium, Mária mennyekbe való átvitele.

4 kevéssé elterjedt nevén : Földtiltó Boldogasszony. Bálint Sándor: Sacra Hungaria. Népünk ünnepei. Ős-Kép Kiadó 2009. 199.o.

5 Petrás Mária, Kóka Rozália írásai és a csángók között kutató néprajzosok tanulmányai sok szempontból leírják ezt a jelenséget

6 Bálint Sándor, Katona Lajos, Barna Gábor stb.

7 Eric Neumann: A Nagy Anya. A Magna Mater archetípusa a jungi pszichológiában. Ursus Libris. 2005.

8 C.G.Jung: Az ember és szimbólumai. Személyiségtípusok. Göncöl Kiadó. 2000.

9 Minden emberben két pólus, kétféle lélekrész lakik, akár férfi, akár nő az illető: férfiasabb jellegű jegyei az animushoz köthetők, nőiesebb tulajdonságok az animához.

10 Lukács evangéliuma 1,26-38 Mária Gábor angyaltól meghallja: Istentől azt a hivatást kapta, hogy legyen a megváltó édesanyja

11 Mária ölében tartja halott fiát

12 János evangéliuma 2,1-12 Mária a jegyesek szorultságát észreveszi és megkéri Jézust, hogy segítsen, aki első csodáját teszi a kedvéért

13 A Szentlélek eljövetelének ünnepe, leírása az Apostolok Cselekedeteiben 1,14 -2,36

14 Az Apokalipszis, Jelenések Könyve prófétai képe, amit a korai kereszténység óta Máriára, mit az Egyház előképére értenek: Jelenések könyve 12,1-2

15 Antalfai Márta: A női lélek útja a mondákban és mesékben. Ú.M.K. 2006.

16 Antalfai szerint a női és férfi fejlődés 11-12 éves kor körül válik külön egymástól. Innentől kezdve más-más úton, más-más kihívásoknak engedelmeskedve halad a két nem.

17 A helyzetet Máté evangéliuma 1,18-24 írja le József szempontjából.

18 Mk 3,31 korabeli szóhasználattal így nevezték a közeli rokonokat

19 L. E. 31 éves nő, Csíkpálfalva, Hargita m.2009. saját gyűjtés

20 Bálint Sándor: Bálint Sándor: Sacra Hungaria. Népünk ünnepei. Ős-Kép Kiadó 2009.  250. o

21 B. M. 32 éves nő, Székelyudvarhely, Hargita m. 2007. elmondása alapján

22 Bálint S. im. 306.o.

23 Bálint S. im. 245. o.

24 Bálint S. im.261.o.

25 Bálint S. im. 307. o.

26 Daczó Árpád Lukács: Csíksomlyó titka. Mária-tisztelet a néphagyományban. Csíkszereda. 2000.

27 Erich Neumann: A Nagy Anya. A Magna Mater archetípusa a jungi pszichológiában. Ursus Libris. 2005. 296.o.

28 Neumann im. 300.o.

29 Neumann im. 305.o.

30 Bachofen: Die Mutterrecht. I.kötet 587.o. idézi: Neumann 306-7.o.