A Boldog Terézia Katolikus Feminine Studies Szakkollégium hallgatóinak kutatásaiból​

Női szerepek alakulása Walt Disney meséiben

Sárközi Gyopárka (2018)

 

Tanulmányom témája a Disney-mesékben jelen lévő nők szerepeinek alakulása, amit három mesén keresztül szeretnék bemutatni. Elsőként analizálom a szerepeket, majd összevetem őket az alapján, hogy van-e valamilyen fejlődés a női szerepekben, követik-e a való világban a feminizmus által elért sikereket, vagy megmaradnak a kialakult sztereotípiáknál. A meséket megjelenési idejük alapján választottam ki annak érdekében, hogy megláthassuk, körülbelül 80 év leforgása alatt változtak-e a női szerepek: az egyik a 20. század első felében, 1937-ben megjelent Hófehérke és a hét törpe, a második a 20. század második felében, 1991-ben bemutatott A szépség és a szörnyeteg és a harmadik a 21. századi, 2009-ben napvilágot látott A hercegnő és a béka. Ezek a mesék a létrejöttüket Walt Disneynek köszönhetik, ezért először őt fogom bemutatni.

 

Walter Elias Disney

Walter Elias Disney 1901 decemberében született Chicagoban. Nehéz gyermekkora volt, anyagi okok miatt nem voltak játékai, de barátai sem. Élete egy farmon kezdődött, ahol már korán megjelent rajzolás iránti vágya, egy kátrányos hordóból feketére festette házuk falát. Fiatal korában már dolgozott: szülei vásároltak egy lapterjesztő vállalatot, és újságokat kellett hordani. Ezért nem kapott fizetést, s hogy egy kis keresethez jusson, lapokat rendelt és az utcán árulta. Az iskolai déli szünetben még egy cukorkaüzletben is dolgozott. Később egy iskolai újságnak rajzolt és fotózott, emellett dolgozott apja konzervgyárában is, és egy nyáron a postán is. Később reklámgrafikusi pályát kezdett el. Először segédként dolgozott, majd grafikusként is alkalmazták egy filmpropaganda vállalatnál. Kacagráf címmel kisfilmeket yártott, amiket a moziban vetítettek. Anyagi nehézségei miatt gyakran szorult hitelekre. A ’20-as években a rajzfilmgyártás még fejletlen volt, ez nem jelentett biztos pontot. A filmgyártók rájöttek, hogy a rajzfilmben bármi megtörténhet a szereplővel. A ’20-as, ’30-as években a hangszereléssel próbálták izgalmasabbá tenni a rajzfilmeket. Mickey egér hangját sokáig Disney kölcsönözte.

Disney házasságot kötött, s gyerekei is lettek. Disney lélekben megmaradt örök gyereknek, igazán szerette a vasutakat, felnőttkorában is megmaradt kedves szórakozása.

Disney nemcsak a gyerekeket tartotta célközönségnek, és a kalandfilmek feltörése is a mesék felé vezette Walt stúdióját (amit 1923-ban alapított bátyjával), ekkor jött egy gyerekszórakoztató park ötlete is. Míg vasárnaponként Disney gyerekei hittanórán voltak, ő a közeli vidámparkban ücsörgött egy padon és itt jött az ötlete, milyen jó lenne egy hely, ahol a felnőttek is jól érezhetnék magukat. Jó harminc év múlva sikerült megvalósítani a nagy álmot, amellyel ismét újat hozott létre, mozgójárda és számos újdonság várta a gyerekeket Disneylandben, ahol a kreativitásnak a csillagos ég volt a határa.

Disney pályája csúcsán, 65 évesen halt meg tüdőrákban.

 

Női szerepek Disney-mesékben

A hagyományos női szerepek állandó társai a meséknek. Ha egy kicsit jobban szemügyre vesszük, láthatjuk, mennyire figyelemfelkeltőek a férfi-női tulajdonságok. Mindenkinek van egy saját elképzelése a nemekről, azok tulajdonságairól, ezek azonban folyamatosan változnak. Ha megfigyeljük őket különböző térben, időben, rögtön láthatjuk, hogy nem örök érvényűek az általunk elképzelt nemi jegyek. Vajon így van-e ez a mesékben? 

A mesék egy burkot adnak a gyerekeknek, s néha a felnőtteknek is, kiszakadnak a való világból, és a középpontban képzelőerejük áll. Ezek a történetek mindig tanulsággal bírnak, emellett sokszor figyelhetnénk a férfi-női nemi tulajdonságokra. Gyermekszemmel még nem biztos, hogy észrevehetőek a mesékben jelen levő nemi különbségek és azok üzenetei. Azonban ha jobban megfigyeljük a mesehősöket, vannak sztereotípiák, amik jellemzik őket, vagy olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek az adott korban meghatározó szerepűek a két nemben. Mesék egyfajta tükörként is szolgálhatnak a való élet és a mesevilág között. A mesék a kultúra részei, a nemi sztereotípiák pedig a kultúra konstrukciói. Joggal merül fel a kérdés, hogy milyen fejlődés van a nemi szerepekben, hogyan változnak ezek az évtizedek során a mesékben, vagy azt állapíthatjuk meg, hogy a 21. században is olyan női szerepek élnek a mesékben, mint egy évszázaddal korábban?

 

Hófehérke és a hét törpe (1937)

Az egyik örök kedvenc a Hófehérke és a hét törpe, amivel nem csak a gyerekeket lehet elvarázsolni, hanem a felnőttek is nosztalgiázhatnak. Hófehérke a nevét fehér bőréről kapta. Beszédes nevében a szín a tisztaságra, ártatlanságra, szűziességre utal. A történet ismerete nélkül is láthatjuk, a név azt prezentálja, hogy abban a korban (20. század első fele) a lányoknak, nőknek házasságig meg kellett tartaniuk a szüzességüket, s nagy szégyent jelentett, ha erkölcsi életükön férjhez menetelük előtt folt esett. Már a cím is azt sejteti, mennyire komolyan vették ezt abban az időben. A rögtön a mese elején elhangzik egy hasonlat, amely a főszereplő ajkát „feslő rózsával” veti egybe. A mese megjelenése idején – amely a feminizmus kibontakozásának eleje – a nőket a szexuális életben csak tárgyként kezelték, azt hitték, hogy nekik nem lehet orgazmusuk, s mai gondolkodással prostitúciónak is számíthatott a közösülés. Hófehérke vörös ajkai egyértelmű jegyei a szexualitásnak, amely a szexuális életben a nő alávetett helyzetére is utal.

A Disney mesében Hófehérke királyi származású lány, akit gonosz mostohája arra kényszeríti, hogy cselédként éljen, s a palota körül foglalatoskodjon. Amikor a herceg a gyönyörű hang után ered, és megpillantja Hófehérkét, a leányzó elfut, elbújik, és nem szól semmit. A feminizmus elindulása előtt a nőkre jellemző jegy volt, hogy a nők kevesebbet beszéltek, mint a férfiak, nekik nem volt szavazati joguk semmiben, a férj szavát kellett elfogadniuk még akkor is, ha nem értettek azzal egyet. Ez a mesében is megmutatkozik. Hófehérke tipikus női alakja a feminista mozgalom előtti világnak, s látszik, hogy a 20. század első felében még nem sikerült mindent megvalósítania a feminista mozgalom képviselőinek az eltervezettekből, hiszen még gyenge, passzív női alak jelenik meg a mesében. A nők dolgai akkoriban a háztartásban végzett munkák voltak: takarítás, sütés-főzés, gondoskodás a férjről; mindemellett a gyermeknevelés is rájuk hárult. Ezt képviseli Hófehérke a hét törpe mellett. A lány a háztartásért és otthonért felelős. Amint megérkezik a kicsiny házba, első gondolata, hogy fel kell takarítania a port, a koszt, hogy el kell mosogatnia, rendet kell tennie – s mindezt mosolyogva egy számára teljesen idegen helyen végzi.

A mosolygása ellentétet sugall a való világgal: dalolászása, nevetése nem tükrözi a valóságot, s ez – ahogy már említettem – jelenti a burkot a néző számára. Fel sem tűnő apróságok vannak elrejtve a történetben, amik a nők mostoha helyzetére utalnak. A Disney mese végén is éles kontraszt mutatkozik meg a valós élet és a fantáziavilág között: a történet végén az üvegkoporsóba zárt lányt csak a herceg szerelmes csókja keltheti fel. Ezzel szemben áll, hogy régen családi, anyagi, gazdasági okokból, tehát érdekből házasodtak meg, nem két ember közötti szerelem miatt mondták ki a boldogító igent. A mese végén a herceg elnyeri Hófehérke szívét és „boldogan élnek, amíg meg nem halnak” – ez az a mozzanat, ami a valóságban nem történik meg, s csak egy ábrándba viszi a nézőt: a való életben nem a herceg jön el, csak egy férfi, akit a nőnek feltétel nélkül el kell fogadnia.

A nők ebben a korban férfiak mellett még nem tudnak érvényesülni. A Hófehérke és a hét törpe is ezt példázza, sztereotipikus és patriarchális szerepek mutatkoznak meg, amik a nőket a bennük rejlő egyéni küldetésük felfedezésére még nem sarkallja. Feladatuk sokszor a nővé válás olyan módon, hogy a férfi kívánságait teljesítsék, s hogy a ház körüli munka elvégzése, a gyermeknevelés, anyaság közben kibontakozzanak - ahogy ez a mese is prezentálja.

 

A szépség és a szörnyeteg (1991)

A szépség és a szörnyeteg fél évszázaddal később jelent meg a Hófehérke és a hét törpénél, amikor a nőjogokért vívott küzdelemnek már nagy eredménye volt. Itt a főszereplő Belle, aki nem királyi származású, mint a legtöbb Disney hercegnő. Az ő életében is szemléletes, hogy a feminizmus előtti időkben (és a feminizmus kezdetén is) a nők nem tanulhattak, csak a ház körüli munkák, a rendteremtés, az anyaság és gyermeknevelés volt a kötelességük. Ebből a kötelezettségből akar kitörni Belle: sokat olvas, tanulni akar, okosságra törekszik, s éppen ezért a háta mögött kibeszélik, kigúnyolják. Ő az a szereplő, aki akár a feminizmus képviselője is lehet: ki akar törni a sztereotípiák által meghatározott szerepkörből, felfedezi saját feladatát, küldetését; célja nem csak a nővé válás, hanem függetlenedés – a férfitól. Hiszen tanulás által öneltartó lehet, önálló életet élhet egy férfi segítsége, a rá való támaszkodás nélkül. Egyrészt megállapítható, hogy az általános női szerepek feloldása ebben a történetben elindul, s a nők jogaiért való harcolás mintája látszik benne; másrészt azonban észrevehető, hogy ez a Disney-mese lehetne az, amelyikben erősen „élnek” a feminizmus előtt a nőkre jellemző jegyek, s egyfajta belső tükörként szolgál a nők rejtett vágyainak interpretálására. Ez a kettős értelmezési lehetőség, az álláspontok vizsgálata a nézők fantáziájára van bízva, annyi bizonyos, hogy bármelyik lehetséges, s nincs rossz válasz.

A férfi „hatalmát”a szörnyeteg képe nyomatékosítja, aminek Belle ellenáll: ismét egy a sztereotípiákból való kitörés jellemzője. Mesénkben nagyon szembetűnő, hogy a férfi lénye alakul a nőhöz, és ezzel a szörnyetegről alkotott kép lassan szépséggé fejlődik. Ez a jelenség érzékelteti azt, hogy a kölcsönös formálódás alapul szolgál az élethez; nemcsak a nőnek kell elfogadnia a férfit, hanem fordítva is kell alakulni a belső tulajdonságnak, hogy a nemek egyenrangúan tekintsenek egymásra. Megállapítható még, hogy a Hófehérke történetével ellentétben itt a férfi alakja nem egy daliás herceg, az csak a mese végén jelenik meg, ezzel utalva arra, hogy az életben sem a nőknek tetsző lesz a társuk.

 

A hercegnő és a béka

Ebben a történetben nem egy igazi hercegnőről van szó, hiszen a főszereplő Tiana egy átlagos családból származik. A lánynak kiskorától kezdve egyetlen cél lebeg a szeme előtt: New Orleans legnagyobb éttermének megnyitása. Karaktere egy független, önálló, öncélú nőt ábrázol. Az autonómia egész életére kihat: nem foglalkozik a férfiakkal, az elnyomás sem tántorítja vissza. Igen, az elnyomás is megjelenik a történetben, méghozzá a férfiak oldaláról. Nem adnak pénzbeli haladékot a nőnek, nem hisznek benne, hogy eléri a célját. Ez mutatja a nők alárendelt szerepét a nemek között, ami még mindig bizonyos szinten jelen van a 21. században is.

Tiana a kezdettől fogva kezébe veszi sorsának irányítását. Vannak vágyai, döntéseket hoz, ami egy igen erős jellemre utal. Ez a személyiség hasonlít a feminista mozgalom által elért eredményeket képviselő nő személyiségére: őt nem zavarja az egyedüllét, sőt megerősíti; függetlenségétől csak sugárzik alakja; vágyait követi, megvalósítja. Egy aktív hősnőt láthatunk a vásznon, aki karrierről álmodik

Tiana karaktere mellett a férfi és nő elfogadása is végigmegy a történeten. A 21. században már nem tipikus tény, hogy a nőnek kell alkalmazkodnia az ellenkező neműekhez, hanem képesek kompromisszumot kötni, képesek elfogadni egymást. Így történt ez A hercegnő és a békában is: lassan a két nemcsak nemben különböző szereplő megismeri egymást, idomul a másikhoz, és elfogadja azt. A férfi „hatalma” már megtört, nem irányítja a nőt, aki nem is függ tőle.

Ez a Disney-mese akár a feminista mozgalom megvalósulásának tükre is lehetne, a társadalmi viszonyok látszanak benne, az, hogy a nemek kapcsolata hogyan változott meg a 21. századra. A mese az egyéni különbözőségeket veszi központba, nem hangsúlyozza a férfi és a nő ambivalens voltát, azok sokkal inkább egymás kiegészítői, s kapcsolatuk alapjául az elfogadás szolgál. A társadalom által előírt női sztereotipikus szerepek már megváltoztak a 21. századra, és a női gyengeség a háttérbe szorult, előnyt élvez a határozottság, stabilitás, férfiasság, amit A hercegnő és a béka története jól szemléltet.

 

Összegzés

A három Disney mese alapján megállapíthatjuk, hogy a mesebeli hősnők megváltoztak négyötöd évszázad alatt. Míg Hófehérke csak passzív szereplője a történetének, sodródik az eseményekkel, és alárendelt szerepben van jelen a férfi mellett, addig Belle már kilép a komfortos zónából, tenni akar, és álmait próbálja követni; a harmadik vizsgált személy teljesen az ellentéte első alakunknak: egy erős, független, aktív figura jelenik meg, aki saját maga irányítja sorsát, s teljesíti vágyait – a férfiak beleszólása nélkül. 80 év alatt sokat formálódtak a Disney női szereplők, s a leírtak és a feminizmus előrehaladása között párhuzamot vonhatunk. A világ alakulása a mesékben is fellelhető, de ez sokszor elkerüli a figyelmünket. Úgy gondolom, a Disney-mesék igazán kiváló példái annak, hogy a női szerepek fejlődése milyen szép ívet ír le mind a mesékben, mind a valóságban. A feminista mozgalom ért el eredményeket, s mindez a nők küzdésének, tenni akarásának köszönhető. Megmutatták a nők, hogy mennyire erősek, határozottak tudnak lenni, s a férfiak támasza nélkül képesek önálló életre. Walt Disney mondata a feminizmus jelmondata is lehetett volna, hiszen ő így szólt:

 „Minden álmunk valóra válhat, ha van bátorságunk a nyomukba eredni.”

 

Felhasznált irodalom

Frevert, Ute (1986): Frauengeschichte. Suhrkamp Verlag.

Passerini, Luisa (2003): A nők és a feministák története. Budapest: Balassi Kiadó.

Watkins, Susan Alice, Rudea, Marisa és Rodriguez, Marta (1996): Nesze Neked Feminizmus. Ikon Kiadó.