A Boldog Terézia Katolikus Feminine Studies Szakkollégium hallgatóinak kutatásaiból​

Kilencedikesek olvasási szokásai a Kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Gimnáziumban

Halász Orsolya (2018)

 

Kutatásomban arra kerestem a választ, hogy milyen olvasási szokásaik vannak a kilencedikeseknek a kápolnásnyéki gimnáziumban. Azért választottam ezt az iskolát, mert én is itt töltöttem középiskolás éveimet, és ezer szállal kapcsolódom ma is az intézményhez.

Néhány szót ejtenék meg bevezetésként az olvasásról. Tudjuk, hogy az olvasás napjainkban is nagyon fontos szerepet játszik, hiszen a mindennapjaink része. A legapróbb hivatalos ügyhöz is tudnunk kell írni, olvasni, és nem utolsó sorban a távkommunikációhoz – levelezés, facebookozás – is elengedhetetlen. És gondoljunk csak bele, ha őseink nem tudtak volna írni és olvasni, mi maradt volna fenn nekünk a történelemből? Fontos megemlítenünk még azt is, hogy ez az általános műveltség egyik alappillére, szinte minden ismeretünk ezen nyugszik. Kutatások bizonyítják azt is, hogy akik olvasnak, gazdagabb fantázia világgal rendelkeznek, mint a nem olvasó társaik, vagy akik esetleg a televíziózás mellett teszik le a voksukat.

Napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak az okos eszközök, így tehát már létezik az elektronikus olvasás. Ebből kifolyólag egyre népszerűbbek az elektronikus könyvek is. Ennek oka főleg az, hogy a fiatalok olcsóbban, esetleg ingyen is beszerezhetik a könyveket, nem foglalnak helyet, és akár több száz, vagy ezer könyvet is magukkal vihetnek egy apró eszköz segítségével. Ám ez a szabadság rengeteg jogot megsért, hiszen elég egyetlen egyszer megvenni a könyvet, a sokszorosítás egy kis ügyességgel senkinek sem okoz akadályt.  Eszközként azonban ma már nem csak az e-bookok működnek, hanem  a telefonok, tabletek, laptopok és mindem számítógép is. Én fenntartásokkal közelítek ezekhez az eszközökhöz, mert azt gondolom, hogy az íróktól ajándékot kapunk az által, hogy megosztják velünk történeteiket és sok-sok munkájuk van vele, hogy mi is kézhez kapjuk. És minden alkalommal, mikor illegálisan jutunk könyvhöz, igazából őket lopjuk meg.

Feltettem a kérdést, hogy mégis hogyan szeretnek olvasni ezek a gyerekek, és számomra meglepő eredményeket kaptam. A fiúk 32% olvas papír alapú könyvet, 53%-uk elektronikus formában jut az információkhoz, 15%-uk pedig egyáltalán nem olvas könyvet. Itt természetesen a hobbi szintű olvasásról van szó, nem a kötelező irodalmi és egyéb könyvekről. Számomra igen meglepő volt, hogy csupán egy pár ember az, akik nem olvasnak egyáltalán könyvet a fiúk közül.

Ezek az arányok a következőképp alakultak a lányoknál: 57%-uk papír alapon olvas, 35%-uk elektronikus könyvet olvas és csupán 8% nem olvas egyáltalán. Ezek természetesen kerekített értékek, a lányok közül szám szerint 2 ember nem olvas könyvet egyáltalán, ami azt gondolom, egy nagyon jó arány ebben a korosztályban.

A kérdőívek alapján arra következtettem, hogy bár nagyon kevés azok aránya, aki egyáltalán nem olvasnak, a fiatalok otthon mégis inkább a közösségi portálokon aktívak, vagy televíziót néznek. A könyvek leginkább akkor kerülnek elő, mikor utaznak, várakoznak, vagy éppen szünet van az iskolában két óra között.

Érdekelt továbbá, hogy milyen családi háttérrel rendelkeznek ezek a diákok. A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy azokban a családokban, ahol a gyerekeknek esti mesét olvastak a szülők, nagyszülők, vagy testvérek, szinte kivétel nélkül mindenki szeret olvasni. Ezt a kérdést más kutatásokban is láttam előfordulni, és azokban is nagy számmal ezt az eredményt kapták. És köztudott, hogy a mesélés a gyerekeknek fontos, hisz ez a legszélesebb ablak, amit a világra nyithatunk nekik. Hiszen mutathatunk dokumentum filmeket idegen helyekről és kultúrákról, de sokkal jobbat tesz a gyermekek lelkének, ha maguk képzelhetik el, élhetik meg a saját csodáikat, történeteiket. Továbbá figyelemre méltó eredmény, hogy ezek a diákok elsősorban papír alapú könyveket szeretnek olvasni, ami  néha nosztalgikus érzést kelt bennük.

Továbbá érdekelt, hogy a családtagok hogyan viszonyulnak a könyvekhez. A megkérdezettek között minden esetben – egy kivétellel – volt legalább egy olyan családtag, aki szeretett olvasni. Kérdéseimben kitértem arra is, hogy a család anyagiakban támogatja-e a gyerekek olvasását, vesznek-e nekik például könyveket? Nem meglepő módon a családok 78%-a anyagiakban is támogatja az olvasást, és további 12% támogatná, ha anyagi helyzete megengedné.

Fontos kérdés még, hogy a gyerekek hogyan jutnak hozzá az olvasnivalóhoz. Sokan – a megkérdezettek több, mint fele – szívesebben veszi ki könyvtárból a könyveket, és bár megtehetné, csak ritkán vásárol. A másik tábor körülbelül egyenlően oszlik meg a kizárólag könyvesboltosok és az elektronikusan olvasók között. Megfigyeltem továbbá, hogy leginkább lányok azok, akik könyvtárba járnak, és onnan kölcsönöznek és papír alapon olvasnak, míg a fiúk inkább máshonnan szerzik be a könyveket és egyéb írásokat.

Rákárdeztem továbbá arra is, hogy mik azok a kategóriák, amikben a legszívesebben olvasnak, mi az, ami a mai fiatalok körében divatosnak számít. A listavezető a fantasy. Azt hiszem a fogalom egy kis magyarázásra szorul. A fantasy tartalmaz minden olyan motívumot egy könyvben, mely valamilyen módon, közvetlenül kapcsolatba hozható a természetfelettivel, vagy annak egy konkrét megnyilvánulásával. Például, ha egy detektív regényt olvasunk és a bűncselekményeket egy természetfeletti lénynek tulajdonítják, akkor az még nem fantasy! Akkor kerül be a történet ebbe a kategóriába, ha a természetfölötti szörny tényleg megjelenik és tényleg ő csinálta a bonyodalmat. Ha minden jel rá utalt is, de az elkövető ember, akkor nem beszélhetünk fantasyról. A második helyet a romantikus témájú könyvek nyerték el. Azonban nem a klasszikus romantikus könyvekről beszélhetünk, mint az Austen-könyvek, hanem a mai, modern románcokról sok-sok pikáns jelenettel. A kérésemre, hogy írják le kedvenc romantikus könyvük címét meglepően a legtöbben a Szürke ötven árnyalatát írták. Sajnos azt gondolom, hogy ez az olvasmány nem igazán való ennek a korosztálynak, de a könyvesboltokban nem kérnek személyigazolványt, bár én ezeknél a típusú könyveknél kötelezővé tenném... A harmadik helyen a sci-fi könyvek álnak, hála a fiúknak, ugyanis a lányok közül sokan az utolsó helyre száműzték a témát, de végül is érthető, hogy a gyengébbik nem képviselőit nem hatják meg a fémes űrhajók és a nyálkás zöld kis ufók. Negyedik helyen a történelmi témájú regények állnak, hiszen mostanában ezek a típusok is elég sok figyelmet kapnak, bár ez eloszlik mindkét nemre, hiszen a nők, lányok olvashatnak arról, hogy hogyan élt és szeretett Sissy, mindezt valós történelmi alapokra építve, néhol kiegészítve az érzések és párbeszédek leírásával. De a fiúknak is ott vannak a vitézi könyvek nagy csatákról, királyi hőstettekről és véres küzdelmekről. Ez tehát az a téma, melyben mindenki megtalálja magának, ami az ízlésének megfelel.

Feltettem továbbá még azt a kérdést is, hogy mi alapján választanak a fiatalok olvasnivalót. Manapság ugyanis nagyon sok információ elér bennünket e téren is. Sok kritikát és ajánlást olvashatunk az online felületeken, vagy akár az ismerőseink véleménye is nyomást gyakorolhat ránk. Véleményem szerint könyvválasztásnál csak a saját meggyőződésünk számít. Persze meghallgathatjuk a jó tanácsokat, de azt hiszem, hogy mit szeretünk, hogy mi tetszik nekünk, azt csak mi dönthetjük el. A felmérés alapján tehát a diákok 16%-a ítél meg egy könyvet az online – pl.: moly.hu – felületek alapján. Ennél azonban sokkal jelentősebb, hogy 45%-uk hallgat az ismerőseire, ezzel szemben 39% azok aránya, aki maguk döntik el, hogy mi tettszik nekik, és nem hagyják, hogy mások véleménye befolyásolja a döntésüket. Azonban nem csak könyvek formájában tudunk olvasni, hanem folyóiratokat is bújhatunk. A megkérdezettek közül csaknem mindenki családja elfőzet valamilyen magazinra, újságra. A legnépszerűbb a Nők lapja, a Cosmopolitan vagy keresztrejtvény újságok. A legtöbben azt a választ adták, hogy akkor kerül kezükbe az újság, mikor reggeliznek, vagy a postával együtt behozzák és belenéznek.

Fontos szót ejtenünk még a különböző közösségi oldalakról is, melyeken szintén sok érdekes cikket és írást olvashatunk el. Azt hiszem nem lep meg senkit, hogy a legnépszerűbb, és leggyakrabban használt közösségi oldal a Facebook. A megkérdezett diákok 100%-a regisztrált felhasználója a közösségnek és mindannyian tagjai itt legalább egy csoportnak. Megdöbbentő eredmény volt számomra, hogy ezek a diákok naponta átlagosan 5-6- órát töltenek online otthon a számítógépről, telefonról, akár a tanítási órák alatt is. Feltettem továbbá azt a kérdést is, hogy hogyan szeretnek jobban írni, és 46%-uk azt a választ adta, hogy ők bizony jobban boldogulnak a klaviatúrás gépeléssel, mint a kézzel írással. Hogy idézzem egyiküket: „az már olyan múlt századi”.

Kérdésem volt még, hogy melyek a legnépszerűbb kiadók, akiktől a gyerekek szívesen olvasnak. Szinte egyhangúan a Könyvmolyképző Kiadó vitte el a díjat. Bár eleinte csak gyerekkönyveket adtak ki, az utóbbi tíz évben már sok tizenéves, tinédzser korosztálynak szóló könyvet kiadtak, mellyel nagy sikereket arattak a célközönségben. A kiadón belüli kategóriák közül – ugyanis a kategóriáknak megfelelően más-más színű pöttyök vannak a könyveken – a vörös pöttyös könyvek voltak a legnépszerűbbek. Sokan keverik ugyan őket a régi, lányszoba kötetekkel, de ezek mind kortárs történetek és leginkább fantasy témájúak. Kevesen tudják, de az Alkonyat (Twilight) volt az első a vöröspöttyös szériában.

Ejtenék még pár szót a fantáziáról, hiszen, mint a tanulmány elején is kitértem rá, az élvezhető olvasáshoz elengedhetetlen a fantázia. A kérdőív alapján arra következtettem, hogy azok a tanulók, akik napi szinten olvasnak könyveket valamilyen formában, írással is sokszor próbálkoznak. A legtöbben az általuk leginkább kedvelt könyv világában szeretnek alkotni, míg a kisebb tábor saját maga teremt egy világot. Természetesen ezekhez a történetekhez az írók kicsit mindig hozzá adják magukat is, és a saját problémáikat és érzéseiket írják le, vagy éppen azt, hogy milyenek szeretnének lenni. Például egy nagyon csinos lány, ha ír, akkor nagyobb valószínűséggel használ egy olyan szereplőt, akit a történetben mindenki szeret és az élete tökéletes, aki pedig nem szereti, az a történet végén elhalálozik, vagy beáll a rajongó táborba. Ezeket a történeteket hatja át a MarySue kultusz. Ezek a tanulók által megírt történetek saját beismerés alapján nem tartalmazzák a MarySue szálat, de sokan – véleményem szerint – nem is tudják, hogy alkalmazták, vagy még maguknak sem vallják be. A történetek a legtöbb esetben felkerülnek a világhálóra, és a kritikák, a visszajelzések alapján bátorodnak arra, hogy ezeket a történeteket olvassák. A leghíresebb ilyen közösségi portál a Merengő (merengo.hu), mely eleinte csak Harry Potter fanfictionokat (rajongói írás) engedett feltölteni, ám később kibővítette a kategóriákat és ma már szinte bármilyen írást engedélyeznek feltölteni, ami megfelel a formai követelményeknek és a helyesírási szabályoknak is. Tehát azt hiszem, igen átfogó képet sikerült alkotnom ennek a két osztálynak az olvasási szokásairól.