A Boldog Terézia Katolikus Feminine Studies Szakkollégium hallgatóinak kutatásaiból​

Gyermekbetegségek, kezelésük, avagy mire figyeljünk, ha gyermekkel van dolgunk

Májer Kinga

 

A gyermekgyógyászat alapelve hogy a  gyermek nem egy felnőtt kicsiben, hanem egy teljesen más megközelítésű szubjektum, vagyis egy gyermek szervezete nagyon sok vonatkozásban máshogy működik, mint egy felnőtté. Kutatásomban több témát kívántam áttekinteni. Arra voltam elsősorban kíváncsi, milyen betegségek fordulhatnak előfelnőttkorban, miben más a kezelésük, mint a felnőtteké, s mire kell odafigyelnünk,emellett melyek azok a hatóanyagok, gyógyszerek, melyeket a gyermekek ezen megbetegedéseiben használhatunk. Végül pedig kitértem arra, mivel előzhetjük meg a komolyabb megbetegedéseket, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre.

A kicsik sok  szempontból  speciális gondoskodást igényelnek, gyógyszerek tekintetében is jobban oda kell figyelnünk rájuk. Ez a tény nem elhanyagolandó, noha erről gyakran megfeledkeznek, s úgy gondolják, elegendő a gyógyszerekkel kapcsolatban egyszerűen a felnőtt adagok csökkentése.

A gyógyszerek gyermekeken való kipróbálása  és kutatása azonban sokszor nehézségekbe ütközik, ezen kívül sokáig nem is tartották fontosnak, sőt nem tartották etikusnak. Emiatt az egyes gyógyszerek gyermekekre való hatása sokszor nem vizsgált és e téren tudásunk igen hiányos. A gyógyszercégek, törvényhozók és kutatók sokáig úgy vélték, hogy az orvosok biztonsággal támaszkodhatnak a felnőtt kísérletek eredményeire, . (ismétlés)
Ebből kifolyólag azonban nagyon sok baleset és súlyos egészségkárosodás következhet be. Gondot jelent még az is, hogy számos gyógyszer ugyanazt a hatóanyagot tartalmazza, a szülők figyelmét pedig ez gyakran elkerülheti, emiatt óhatatlanul is fenn áll a veszélye, hogy a gyermeket az adott anyagból túladagolják.

Gyermekek, Édesanyák

Mint ahogyan azt már az előzőekben említettem, a gyermekek szervezete számos tekintetben máshogyan működik, mint ahogyan a felnőtteké. A kicsik növekedésben vannak, testsúlyuk és méretük, de szerveik működése és pszichéjük is folyamatosan változik. Fontos különbség a gyermekkori és felnőttkori gyógyszeradagolás között, hogy a gyermek szervezete más és más reakciókat ad a különböző életszakaszokban az adott gyógyszerekre, aminek az eltérő gyógyszer-metabolizmus (a gyógyszerek szervezeten belüli átalakítása, kiválasztása, hatástalanítása) az oka.  

Jellemző példa erre a lázgörcs. Ezt a jelenséget a testhőmérséklet hirtelen megemelkedése váltja ki. A gyermek ilyenkor eszméletét veszti, elernyed vagy megmerevedik. Szerencsére súlyosabb következményei csak ritkán adódnak.  Ez azonban csak 7 éves korig fenyeget, ugyanis a központi idegrendszer ezek után már kellően érett lesz ahhoz, hogy ne reagáljon eszméletvesztéssel járó izomgörcsökkel egy-egy lázkiugrásra.

Mielőtt azonban részletesebben a gyermekekre térnék ki, először az édesanyákat és az ő szerepüket, felelősségüket szeretném kiemelni, ugyanis már a méhen belüli fejlődés során hatással vannak gyermekükre, és náluk is fontos, milyen gyógyszereket szednek a várandósság alatt, illetve a szoptatás időszakában.

Bizonyos hatóanyagok negatív és káros hatással vannak a gyermekek szervezetére. A továbbiakban néhány olyan példát szeretnék felhozni, melyekkel eddigi tanulmányaim alatt találkoztam, de természetesen a repertoár ennél jóval szélesebb.
Első példának a kodeinium-foszfátot szeretném felhozni, mely egy jól bevált köhögéscsillapító, számos ilyen hatású gyógyszer tartalmazza, emellett fájdalomcsillapító hatással is rendelkezik. Ez azonban a kicsikszervezetére káros hatású. Az etil-morfinium-klorid a kodeinhez hasonló, valamivel erősebb fájdalomcsillapító, köhögést, fulladást csillapít, náthában a szekréció és a nyálkahártya-duzzanatot csökkenti. A metil-homatropinium-bromid  gátolja a mirigyelválasztást, nyálfolyás, éjjeli izzadás, hyeraciditás, gyomorfekély ellen használatos. Ezek a hatóanyagok azonban az anyatejen keresztül átjuthatnak a kicsibe, akiben súlyos szervi károsodást okozhatnak. Ezért fontos odafigyelni arra, hogy milyen gyógyszereket szedünk ebben az időszakban, mindig kérdezzük meg orvosunkat, gyógyszerészünket az adott gyógyszerek esetleges veszélyeiről.

Mitől is gyermekgyógyszer a gyermekgyógyszer?

A csecsemők és a gyermekek speciális gondoskodást, nekik készített gyógyszereket igényelnek. Helytelen gyakorlat a felnőtteknek készült gyógyszerkészítmények adagjainak felezése vagy harmadolása. Ez ugyanis súlyos mellékhatásokat és a gyermek szervezetének károsodását okozhatja. (ez nem illik ide)A gyermekgyógyászati készítmények piacra kerülése viszont számos nehézségbe ütközik. Etikai okokból a gyógyszerek gyermekeken történő kipróbálása, így azok toxicitásának  és mellékhatásainak a meghatározása jelentősen akadályozva van .

A kicsiknek készülő készítmények sokszor speciális hatóanyagokat és segédanyagokat követelnek meg, mások alkalmazása pedig ugyanakkor kizárt. Erre példaként felhozható a jól ismert láz- és fájdalomcsillapításra szánt acetil-szalicilsavat tartalmazó aspirin, mely 12 évnél fiatalabb gyerekeknek nem ajánlott, ugyanis egy nem túl gyakori, de súlyos betegséget, a Reye-szindrómát okozhat, amit majd a későbbiekben szeretnék részletezni. Hasonlóan, a felnőtteknél használatos hasfogó hatású loperamid is csak 12 éves kor felett javasolt. A segédanyagok terén is különbségeket tapasztalhatunk. Például nem használható mikrobiológiai tartósítószerként a benzoesav és származékai, mivel rájuk az allergia és keresztallergia kiváltódása gyermekek esetén igen gyakori. Továbbá fontos, hogy az irritáció elkerülése végett az illat- és színezőanyagok minél kisebb koncentrációban szerepeljenek valamennyi csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt gyógyszerkészítményben. Emellett természetesen amennyire lehet, törekednek arra, hogy a gyógyszerkészítmény szín, íz és szag harmóniája minél jobb legyen. Egyes aromaanyagok íz- és szagfedésre egyaránt alkalmasak, ami fontos szempont egy kellemetlen ízű hatóanyagú készítménynél, ugyanis hogyha egy ilyen gyógyszert adunk a betegnek, a bevétele előtt a kellemes illatot fogja érezni, így szívesebben veszi be a szükséges gyógyszert. Fontos megemlíteni, hogy 3 éves kor alatt nem javasolt illatosító komponensként mentolt használni, mert az reflexes légzésmegállást idézhet elő.

Nem mindegy az sem, hogy milyen a készítmény gyógyszerformája, ugyanis nem mindegyik alkalmas gyermekek kezelésére, hiszen a kapszulák és tabletták lenyelése bizonyos életkor alatt nem kivitelezhető, nehézségekbe ütközik. De ha mégis emellett a gyógyszerforma mellett döntenek, vagy nagyobb életkorú gyermekekről van szó, törekednek a könnyen lenyelhető forma és méret kialakítására. A szokásostól eltérő alak, a kellemes íz, a feltűnő szín és a könnyű elrághatóság is mind a gyermekek gyógyszeralkalmazás során mutatott együttműködését segítik.

A különböző gyógyszerformák adagolhatósága és alkalmazhatósága életkorfüggő. Természetesen a folyékony állományú készítmények bevétele minden esetben könnyebb, mint a szilárdaké. A gyógyszerformák adagolásának életkor szerinti eloszlása a következő:

• míg újszülöttek (0-27 nap) esetében elsőként választandók a végbélkúpok és cseppek;
• a csecsemőknek (28 nap – 1 év) az előbbiek mellett már oldatok is adhatók
• 1-5 éves gyermekeknek oldatok, szuszpenziók, szirupok, illetve pezsgő gyógyszerformák is beadhatók
• 6-11 éves gyermekeknél az eddig említettek mellett rágótabletták alkalmazása is lehetséges; a serdülőkorúaknak (12-18 év) pedig már a felnőtteknél használt gyógyszerformák, így a tabletták, kapszulák, porok, szájban dezintegrálódó tabletták, rágótabletták, rágógumik is rendelkezésre állnak

A gyermekgyógyszerek mindezek következtében nagyon kívánatosak, kellemes ízűek, szagúak, a gyermek sokszor már nem mint gyógyszerre, hanem mint egy kellemes ízű termékre gondol, így nagyon fontos, hogy figyeljünk oda az adagolásra, és ne engedjük meg a túladagolást. Emiatt külön figyelmet kell fordítani a gyermekgyógyszerek megfelelő, biztonságos tárolására, ezek a készítmények  gyermekektől mindig elzárva tartandóak!

Kötelező és ajánlott védőoltások gyermekkorban

A védőoltások már jó ideje életünk részei. Megvédenek minket a régen olyan nagy károkat okozó, akkor még gyógyíthatatlan, vagy nehezen gyógyítható betegségektől. Ezek többségét gyermekkorban kapjuk meg, s mi is gyermekkorban adatjuk be gyermekeinknek. Ezek az úgynevezett aktív immunizálás eszközei, vagyis az élő, legyengített kórokozót, elölt  kórokozót, vagy a kórokozó valamely alegységét tartalmazó oltás beadása után a szervezet saját immunválasza hozza létre a védő hatást. Az oltások másik formája a passzív immunizálás, ekkor már kész immunglobulint juttatnak be a szervezetbe. A gyermekek oltását úgynevezett oltási naptár alapján végzik, vagyis az egyes oltások meghatározott életkorban adandóak (1.ábra) Vannak olyan állapotok is, mikor az oltások beadása nem, vagy csak később javasolt. Ilyenek például a lázas betegség, terhesség, bizonyos idegrendszeri betegségek. Általánosságban elmondható, hogy mérlegelni kell az oltások beadása esetén fellépő esetleges komplikációkat és az oltás elmulasztása esetén kialakuló esetleges betegség veszélyeit.

Megkülönböztetünk kötelező és szabadon választható védőoltásokat, valamint olyanokat, amiket megbetegedési veszély esetén kell alkalmazni.

Kötelező védőoltások: Az első védőoltás, melyet a gyermek megkap, az a BCG (Bacillus Calmette-Guérin) elleni oltás, mely a tuberculosis (tbc, gümőkor) súlyos formái ellen alakít ki védettséget. Ezt az újszülöttek 6 hetes korukig kapják meg. Kettő, három és négy hónapos korban kerül sor a diphtéria (torokgyík) és a pertussis (szamárköhögés) és a tetanusz (merevgörcs), valamint a poliomyelitis (járványos gyermekbénulás) és a Haemophilus influenzae B típusa elleni kombinált védőoltásra (DTPa-IPV-HiB). A kisgyermekek 18 hónapos korban ismét megkapják ezt az oltást. A kanyaró, mumpsz (járványos fültőmirigy-gyulladás), rubeola (rózsahimlő) elleni oltást a csecsemők 15 hónaposan kapják meg. Tizennégy éves korban ezt az oltást is megismétlik. Hat éves korban ismét sor kerül a DTPa-IPV oltás megismétlésére, ezúttal HiB komponens nélkül, majd tizenegy évesen is megismétlik a diphtéria és a tetanusz elleni oltást. A Hepatitis B elleni oltást pedig a hetedik osztályos tanulók kapják meg kampányoltás keretében. 2014-től kötelező a pneumococcus elleni védőoltás is.

Szabadon beadható védőoltások: ide tartozik a rotavírus elleni szájon keresztül beadandó vakcina. Ez a betegség súlyos hasmenéssel és hányással járó gyomor-bélrendszeri fertőzést okoz. Lehetőség van a varicella (bárányhimlő) elleni oltásra is, mely a fertőzés esélyét jelentősen csökkenti, vagy a betegség sokkal enyhébb lefolyásában jelentkezik, a szövődmények megelőzhetőek. Ez az oltás olyan nőknél is megfontolandó, akik még nem estek át a bárányhimlőn, és  gyermeket szeretnének vállalni, ugyanis a terhesség korai szakaszában a bárányhimlő súlyos magzati rendellenességeket okozhat. Ez természetesen csak néhány, a ma már széles körű, szabadon beadható vakcinák közül. (2.ábra)

1.ábra A gyermekek kötelező oltását mutató oltási naptár

 

2.ábra Ajánlott védőoltások listája

Antibiotikumok

Az antibiotikumok jól ismert hatású gyógyszerek, melyek a baktérium szaporodását vagy azok elpusztítását végzik. Ebből adódik, hogy sok szülő úgy gondolja, hogy ez a leghatásosabb gyógyszer, ha gyermekük megbetegszik. Ez a nézet azonban több ponton helytelen.

Az antibiotikumok ugyanis elsősorban, mint már említettem, csak baktériumok által okozott betegségekben segítenek, így vírusfertőzések esetén ezek a készítmények hatástalanok, sőt, többet ártunk vele, mint használunk. Ezért vírusos megbetegedés esetén ne adjunk a gyermeknek antibiotikumot!

Nem megfelelő eljárás az, hogy az antibiotikum erősségének tudatában, gyermekünk megbetegedésére akármikor ezt adjuk neki. Egyrészt lehetséges, hogy a gyermeknek nem is lenne szüksége rá, vagy nem a megfelelőt adjuk neki. Ez esetben pedig csak azt érjük el, hogy a következő alkalommal arra az antibiotikumra a szervezete már nem fog reagálni, hatástalan lesz. Ugyanis a baktériumok is dolgoznak, s képesek alkalmazkodni az antibiotikumokhoz, és a korábban alkalmazott gyógyszerünk, ami megölte az adott kórokozót, később ugyanolyan típusú baktériumokra már hatástalan lesz. Orvos nélkül antibiotikumot adni a gyermeknek felelőtlenség, bízzuk gyermekünket az orvosra, ő tudja, milyen és mennyi gyógyszer kell a gyermeknek!

Másrészt pedig a szervezet természetes immunműködését, védekezőképességét is hagynunk kell dolgozni, érvényesülni, nem szabad, hogy a szervezet hozzászokjon a gyakori antibiotikum kúrákhoz, s ahhoz, hogy a gyermeket mindig a gyógyszerek gyógyítsák meg. Ez természetesen nem a komoly és súlyos betegségekre vonatkozik.

Végső soron pedig, hogyha mégis antibiotikumra van szükség, gondoskodjunk róla, hogy ezzel egyidőben probiotikumokkal is ellássuk. Ezek a készítmények természetes, jótékony baktériumokat tartalmaznak. Azért van rájuk szükség, mert az antibiotikumok minden baktériumot megölnek a szervezetben, a jó hatásúakat is, így szükséges azok pótlása egy gyógszerkúra során, hogy az egyensúly újra visszaálljon.

Láz- és fájdalomcsillapítás

Életünk sajnos elkerülhetetlen eleme, hogy olykor különböző okokból belázasodunk. Nincs ez másként gyermekkorban sem, már a legkisebbek is átesnek ezen a jelenségen. Hasznos tehát ilyenkor tudnunk, hogy mikortól, milyen, mennyi és milyen formájú gyógyszert adjunk gyermekünknek.

Az átlagos testhőmérséklet 36-37 °C között mozog. 37-38 °C között hőemelkedésről, 38 °C felett pedig lázról beszélünk. A 38-39 °C mérsékelt láz, a 39-40,5 °C magas láz, a 40, 5 °C felett pedig hiperpirexia áll fenn.  Lázcsillapításra csak 38 °C felett van szükség.

Nem mindegy, hogy a lázat hol mérjük, ugyanis a fülben, hónaljban, szájban mért hőmérséklet a mért adatoknak megfelelő, de a végbélben a mért hőmérsékletből le kell vonni 0,5 °C-t. Csecsemőknél a hőt popsiban mérjük.

Fontos megemlíteni, hogy a láz mindig tünet, és nem betegség. A láz a szervezet normális védekezőreakciója a fertőzésekkel szemben. Bizonyos mértékű láz a szervezet számára hasznos lehet, hiszen ilyenkor az immunrendszerünk gőzerővel dolgozik. Ezért szokták az orvosok javasolni, hogy hőemelkedésre ne adjunk gyógyszert a gyermeknek. A hivatalos magyar szakmai ajánlás szerint már nem kötelező lázcsillapítás, amennyiben csupán a testhőmérséklet normalizálását szeretnénk elérni, miközben a beteg közérzete még jó. Akkor ajánlott a lázcsillapítás, ha az ember közérzete nagymértékben romlik. Ugyanezért próbálnak sok szülőt meggyőzni arról is, hogy ne adjunk az első lázra antibiotikumot, hiszen a baktérium elpusztulhat a szervezet természetes védekező rendszere: a magasabb testhőmérséklet által is.

Lázcsillapításra kétféle módszer ismeretes, a fizikális és a gyógyszeres, melyek együtt használatosak. Az első módszer közé tartozik a hűtőfürdő és a hideg vizes borogatás.  Hűtőfürdő esetén mindenképpen törekedjünk a kíméletességre, sose tegyük a gyereket egyből hideg vízbe! Engedjük a fürdőkádba a kellemesen meleg (kb 37 °C) hőmérsékletű vizet, majd lassan adagoljuk a hideg vizet, míg langyos nem lesz, kb 29°C. Kerüljük el a didergést, mert amellett, hogy kellemetlen a beteg számára, csökkenti a hőleadást, így a láz csillapítását is hátráltatja. Ezzel a technikával kb. egy-két fokot nyomhatunk le a lázon. Magas láznál ne törekedjünk a teljes lázcsillapításra, mert a hirtelen hőmérsékletváltozás szintén megviseli a szervezetet. Priznitz, más néven állott vizes borogatás - A régmúlt idők hagyománya miatt még manapság is ismert eljárás a lázas betegek borogatása, ám hatékonysága, illetve az általa okozott negatív élmények miatt ma már nem javallott a testhőmérséklet csökkentésére.

A kutatás során megkérdezett három édesanya közül (A, B, C) kettő (B, C) alkalmazták gyermeküknél a hűtőfürdőt, s azt hatásosnak találták.

Ezek mellett érdemes arra odafigyelni, hogy ne takarjuk be a gyermeket hatalmas takarókkal, mert az megakadályozza a szervezet hőleadását, ezáltal megakadályozza, hogy a gyermek láza lemenjen, sőt, hatására hőpangás alakulhat ki.
Amennyiben a beteg közérzete megköveteli, sor kerülhet a gyógyszeres lázcsillapításra. Háromféle gyógyszerhatóanyag közül választhatunk, mégpedig az amidazophen, az ibuprofen és a paracetamol tartalmú készítmények közül. Fontos, hogy a szülők kitapasztalják, hogy gyermeküknek melyik gyógyszer használ a legjobban a gyógyulásban. A paracetamol tartalmú készítmények vény nélkül kaphatóak a patikákban, kúp, szirup illetve tabletta formájában, láz- és fájdalomcsillapításra alkalmasak. Az ibuprofen tartalmú gyógyszerek szintén szirup, kúp és tabletta formájában szerezhetőek be. Az amidazophen tartalmú készítmények pedig kúp és tabletta formájában vásárolhatóak meg. Szalicilsav tartalmú gyógyszereket 12 év alatti gyermekeknél ne alkalmazzunk, ugyanis vírusfertőzés alatt történő használata súlyos májelégtelenséget okozhat.

A megkérdezett édesanyák elmondták, hogy többféle hatóanyagot is alkalmaztak a gyermekek megbetegedései alatt, de A-nál leginkább a Panadol volt sikeres, ugyanis a gyermekek szerették a szirup ízét. B-nél a gyermekeknek viszonylag ritkán kellett lázra gyógyszert adni, olyankor ő is a finom ízű szirupokat kereste. Végül C legtöbbször a narancsos Nurofent vásárolta meg, melyet a gyermekek legszívesebben vettek be, mikor a gyermekek már elég nagyok voltak ahhoz, hogy átálljon a végbélkúpok használatáról a szirupokra.

Szirupok

A szirupok gyógyszerformája szuszpenzió, ami annyit jelent, hogy a hatóanyag nem oldva, hanem – felrázás után – apró szemcsék formájában lebegve található a szirupban. A szemcsék a szirup aljára ülepednek, ezért fontos, hogy az egyenletes hatóanyag-eloszlás érdekében a gyógyszerkészítményt minden használat előtt alaposan felrázzuk!

Végbélkúpok

A végbélkúpok gyakran használatosak a kisgyermekeknél, ugyanis gyorsan hatnak, s olykor könnyebb az alkalmazásuk, mint egy tablettáé, vagy egy kanalas gyógyszeré. A végbélkúpokat testhőmérsékletűre felmelegítve kell felhelyezni a végbélbe, lehetőség szerint székelés után.

A kutatás során megkérdezett három édesanya közül mind a hárman végbélkúpokat adtak csecsemőiknek lázas megbetegedés során, körülbelül egy éves korukig.

Tabletta

A tabletták, kapszulák alkalmazását leginkább  a nagyobb gyermekeknél szokták elkezdeni, ugyanis a kisebbek még nehezen nyelnék le a készítményt, s a kicsiknél gyakorlatiasabb más gyógyszerformákat használni.

Van még egy hatóanyag, melyet már korábban is említettem, s ez az acetil-szalicilsav tartalmú aszpirin. Az előbbi veszélyek mellett avégett is kerülendő a gyermekeknél, kb 12 éves korig, mert egy ritka, ám annál súlyosabb betegség kialakulásához vezethet vírusfertőzés esetén, mégpedig a Reye-szindrómához. Ez a kórkép főként 3 és 12 éves kor közötti gyermekeket érint. A fertőzés után 4-5 nappal hányinger alakul ki. Egy nap leforgása alatt idegrendszeri tünetek jelentkeznek: zavartság, nyugtalanság, dezorientáció, amely görcsökkel társulhat. A betegség, ahogyan azt már korábban írtam, a májat is érinti, véralvadási zavarok, vérzés is jelentkezhet. A betegség lefolyása és súlyossága esetenként változó. A gyógyult betegek nagyrésze teljesen egészségesnek tekinthető, kétszer rendkívül ritkán fordul elő egy gyermeknél, kisebb százalékban, akiknél súlyosabb volt a betegség lefolyása, a szellemi visszamaradottság, idegsérülés, görcsre való hajlam maradandóvá válik.

Végső soron pedig nagyon fontos, hogy figyeljünk a gyógyszerek hatóanyagaira! Sok más nevű gyógyszer tartalmaz azonos hatóanyagot, amivel óhatatlanul is túladagolhatjuk a gyermekünket.

A kutatás során tehát kiderült, miben is különböznek a gyermekgyógyszerek a szokásos, felnőtteknek szánt készítményektől. Mik azok a gyógyszerformák, melyek praktikusak és használatosak a gyermekek különböző életkoraiban. Mik azok a tényezők, melyekre odafigyelnek a gyártók a nekik szánt gyógyszerek készítésénél, s mik azok, amikre nekünk kell odafigyelnünk, amikor a gyógyszerkészítményt beadjuk gyermekünknek. Láthattuk, milyen védőoltások állnak rendelkezésünkre a komoly betegségek elkerülésére. S végül megtudhattuk, hogyan csillapíthatjuk az egyik leggyakoribb jelenséget, a lázat.

 

Források

Habil. Dr. Vecsernyés Miklós - Dr. Kovácsné dr. Bácskay Ildikó – Sipos Tamás - Siposné Fehér Pálma – Leposáné Kocsán Réka – Váradi Judit – Fenyvesi Ferenc – Dr. Feketéné dr Csótó Edit – Horváth László (2015):  Receptúrai gyógyszerkészítés I-IV. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen

Rob Stein (23. November, 2007): A Gap in Knowlege About Kids, Medication,
http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2007/11/22/AR2007112201525.html

Dr. Budai Marianna Ph.B – Dr Szalóki Dániel (2011): Mitől gyermekgyógyszer a gyermekgyógyszer?  
http://www.patikamagazin.hu/cikk/index/15972

Dr. Balogh Andrea (2016): Tévhitek a gyermekgyógyászatban webbeteg.hu http://www.webbeteg.hu/cikkek/gyermekgyogyaszat/2967/tevhitek-a-gyermekgyogyaszatban

Dr Szabó Júlia (2011): Fájdalom-, lázcsillapítás gyermek- és csecsemőkorban
http://gyogyszereszvalaszol.blogspot.hu/2011/12/fajdalom-lazcsillapitas-gyermek-es.html

Dr Szimuly Bernadett (2015): Kötelező és ajánlott védőoltások gyermekkorban
http://www.webbeteg.hu/cikkek/gyermekgyogyaszat/575/gyermekkori-vedooltasok