Röptető

A Boldog Terézia Katolikus Feminine Studies Szakkollégium hallgatóinak kutatásaiból​

Az IKT eszközök ismerete és alkalmazásuk mélységei egyházi szakkollégista lányok és fiúk körében

Bevezetés

Téma választásom oka az volt, hogy én magam is szakkollégiumi hallgató vagyok és nap, mint nap találkozom az IKT eszközök használatával az egyetemen, illetve a kollégiumon belül is. Ezért szeretném megtudni, hogy a körülöttem élő kollégista társaim ismerik-e, tudják-e használni egyáltalán ezeket az eszközöket, ha igen, akkor milyen mélységben tudják alkalmazni.

Jelenleg a debreceni Boldog Terézia Katolikus Egyetemi Feminine Studies Szakkollégium lakója vagyok, itt végeztem el kutatásomat. Kutatásom kontroll csoportja a debreceni Szent László Katolikus Szakkollégium fiú hallgatói voltak. A két csoport válaszai alapján kiderül, hogy a fiúk és a lányok mennyire ismerik és, alkalmazzák az IKT eszközöket.

A dolgozat három részre tagolódik. Az első részben megismerkedünk olyan feltevésekkel, sztereotípiákkal, melyek a fiúkat és a lányokat érinti az IKT eszközök használatakor. A dolgozat további részében egy általam készített kérdőív megválaszolásai alapján az adatok elemzését olvashatjuk. A dolgozat utolsó részében pedig az összegzést, a következtetések levonását láthatjuk.

Hogy mik is azok az IKT eszközök? Stefan Detschew-től a következő magyarázatot olvashatjuk: „Az IKT magában foglalja a teljes körű technológiai tervezést az információhoz való hozzáféréstől a feldolgozáson át az átadásáig: az információ gyűjtésének, tárolásának, továbbításának és prezentálásának hardver-, szoftver- és média feltételeit, legyen az információ formája hang, adat, szöveg, vagy kép. Magába foglalja a telefon, mobiltelefon, hardver, szoftver területét egészen az internetig.” 1

Dolgozatomban a következő IKT eszközöket fogom vizsgálni: telefon, laptop, számítógép, tablet, okos tábla, projektor. Véleményem szerint ezek azok az eszközök, amelyekkel a vizsgált korosztály a legtöbbet találkozik.

1. Feltételezések és sztereotípiák az IKT eszközök használatánál

Bár manapság egyre szélesebb körben találkozhatunk az IKT eszközökkel, mégis azt gondolhatjuk, hogy a fiúk általában jobban értenek ezeknek az eszközöknek a használatához, mint a lányok. A Felvi 2014-es adatai is jól tükrözik az informatikai szakokra felvettek nemi arányát. Például a gazdaságinformatikánál is 72 százaléka a felvett hallgatóknak férfi. 2

Ezek alapján joggal mondhatjuk, hogy ha ilyen egyértelmű a nemek közötti eloszlás, akkor mi szükség van a kutatásra. Egy cikk szerint számos törekvés van már arra, hogy a nők is képviseltessék magukat ebben a szakmában, sőt a GitHub-on publikált forráskódok elemzése során a nők által írt forráskódok jobban működnek, mint a férfiaké. 3

Hipotézisem pedig a következő: a nők közül kevesebben élnek az informatikai eszközök megismerésével és alkalmazásával mint a férfiak vagyis a vizsgált csoportok válaszai alapján a szakkollégista fiúk jobban ismerik az IKT eszközöket, pontosabban alkalmazzák, mélyebben ismerik az eszközökben rejlő lehetőségeket mint a nők.

2. Az IKT eszközök ismerete című kérdőív kiértékelése

Kérdőívet készítettem a Boldog Terézia Katolikus Egyetemi Feminine Studies Szakkollégium lány lakóival, illetve a Szent László Katolikus Szakkollégium fiú lakóival. A kérdőív azt vizsgálta, hogy ezek a vallásos fiatalok ismerik és, alkalmazzák-e ezeket az eszközöket, ha igen, akkor milyen szinten. A válaszadók száma 33 volt, ebből 17 lány és 16 fiú. A kérdésekre adott válaszokat az alábbiakban diagram segítségével elemzem.

Összesen hét kérdés volt. Az első kérdés a válaszadók nemére irányult, melyek arányát már fentebb meg is adtuk. A második kérdés pedig a következő volt: Tudja - e Ön, hogy mik azok az IKT eszközök? A 33 válaszadóból 17-en válaszoltak erre a kérdésre nemmel. Ebből tizenegyen férfiak és hatan nők.

1 abra

1.ábra

Így könnyen kiszámolható, hogy a 17 lányból 11 ismeri az IKT eszközöket, és 5 ismeri a fiúk közül. Viszont itt feltételezhetjük azt is, hogy a szakkifejezést nem ismerik. Hiszen a későbbi válaszokból kiderül, hogy bár nemmel válaszoltak a kérdőívet kitöltők, mégis használják az eszközöket.

Ezt követte az a kérdés, hogy szokott-e a válaszadó a kérdőívben felsorolt IKT eszközökkel találkozni (pl. mobiltelefon, táblagép, projektor, stb.). Itt pedig az alábbi diagram alapján megállapíthatjuk, hogy a lányok többször használnak IKT-s eszközöket, mint a fiúk.

 

A nők IKT eszközök használata

2 abra

2. ábra

Mivel az IKT eszközöket leginkább a pedagógusok használják, ezért érthető, hogy a lányok esetleg többet találkozhattak azokkal az IKT eszközökkel, amelyeket főleg tanítás során használunk. Hiszen a pedagógus pálya elnőiesedett.4
Ettől függetlenül, az eszközök rendelkezésével más lehet a helyzet. Tekintsük át az erre a kérdésre adott válaszokat.

3 abra

3.ábra

 
Az eszközökkel való rendelkezés hasonló arányban oszlott meg a kollégista lányok és fiúk között, az eltérések a kitöltők száma miatt mutatkozhatnak. Ami pedig figyelemre méltó, hogy bár csekély számmal, de mégis vannak fiúk, akik otthon is rendelkeznek projektorral. Ezek az arányok pedig felvetik azt a kérdést, hogy ha rendelkezik ezzel az eszközzel a személy, akkor vajon ért is-e hozzá.

A következőkben ki derül, hogy ki milyen szinten alkalmazza ezeket az eszközöket, felhasználói szinten (pl. közösségi oldalak böngészése, kommunikáció más személyekkel, tanulás, stb.) vagy pedig felfedezi és ki is meríti az eszközben rejlő lehetőségeket a felhasználó (programok, operációs rendszerek telepítése, programírás, mechanikai ismeretekkel való rendelkezés, stb.).

4. ábra

A fenti ábrából megállapítható, hogy a felhasználói szinten való felhasználás mind a két csoportnál körülbelül azonos. Viszont, ami mindenképpen említésre méltó, hogy a mélységi ismeretekben, mint pl. operációs rendszerek telepítésében vagy programok írásában és mechanikai ismeretekben a férfiak erősebbek. A nők, esetében pedig a szemléltetés emelkedik ki. Bár, mint korábban már említettük ez adódhat a pedagógusi pályán való női térhódításból is.

Az utolsó két kérdésre rövid válasz volt adható. A két kérdés pedig ez volt: Véleménye szerint Ön mennyire ismeri jól, ért ezekhez az eszközökhöz (válaszát kérem, indokolja), illetve Ön miben látja hiányosságait a fenti eszközök felhasználásánál (válaszát kérem, indokolja)?

Ezekre a kérdésekre különféle válaszok érkeztek. A válaszok alapján az első kérdésről, hogy mennyire ismerik jól az eszközöket, a fiúk esetében az mondható el, hogy elég jól ismerik az eszközöket, sokszor túlmutat a tudásuk a felhasználói szinttől. Ennek több oka is lehet, pl. munka során, mindennapi használat során, vagy pusztán saját érdeklődésből is használják ezeket az eszközöket. A fiúk, a második kérdésre (miben látja hiányosságait) azt a választ adták, hogy csak bizonyos területen vannak hiányosságaik, általában több mindenhez értenek mélyebben, sokszor pedig az eszközökben vagy a gyártókban van a hiba szerintük, hogy nem lehet igazán kiismerni a lehetőségeket.

A nők válasza ettől eltérő volt. Az, hogy mennyire ismerik jól az eszközöket, igen változó, többségük csak általánosan, sokszor azt is bizonytalanul (annak ellenére, hogy egyes eszközökkel többet találkoznak, mint a férfiak, lásd: 2. és 3. ábra). Főként csak tanuláshoz, illetve a mindennapokhoz szükséges ismereteket sajátították el. Arra pedig, hogy miben látják hiányosságukat szintén az eszközök bonyolultságában keresték a választ, illetve véleményük szerint nincs saját, belső motivációjuk a további ismeretek bővítésére. Ezen kívül pedig bizonytalanok és bizalmatlanok abban, hogy hogyan lépjenek tovább.

 

Összefoglalás

Az első fejezetben a hipotézisem szerint a vizsgált csoportok válaszai alapján a szakkollégista fiúk jobban ismerik az IKT eszközöket és pontosabban is alkalmazzák, mélyebben ismerik az eszközökben rejlő lehetőségeket is. Ez a rész igaznak bizonyult, hiszen a fiúkat igazolta, de a pedagógusi pályához szükséges és kívánt ismeretekkel a lányok is rendelkeznek, sokszor szélesebb körben, mint a fiúk. Felhasználói szinten nincsenek túlságosan nagy hiányosságai a szakkollégista lányoknak, de egyenes az út előttük is, hogy elsajátítsák azokat az ismereteket, mellyel már egy-két fiú (a kérdőív alapján) rendelkezik. Ezeknél az adatoknál azonban figyelemmel kell lennünk a pedagógusi pálya elnőiesedésére és az informatikusi pályán domináló férfi arányára.

Ezúton szeretném megköszönni a Boldog Terézia Egyetemi Katolikus Feminine Studies Szakkollégium és a debreceni Szent László Katolikus Szakkollégium lakóinak a segítségét a kérdőív kitöltésében.

 

Felhasznált irodalom

  • Stefan Detschew: Impact of Ict in the Developing Countries on the Economic Growth. – Auflage, 2007. p.28.
  • A hazai informatikus és IT mérnökképzés helyzetének, problémáinak, gátló tényezőinek vizsgálata, Összefoglaló tanulmány (2015), Budapest.
  • Háber Judit: A pedagógusnők helyzete, egy pálya elnőiesedése, Iskola és Társadalom II., 1999, Pécs.

 

Jegyzetek

Stefan Detschew: Impact of Ict in the Developing Countries on the Economic Growth. – Auflage, 2007. p.28.

A hazai informatikus és IT mérnökképzés helyzetének, problémáinak, gátló tényezőinek vizsgálata, Összefoglaló tanulmány (2015), Budapest.

Háber Judit: A pedagógusnők helyzete, egy pálya elnőiesedése, Iskola és Társadalom II., 1999, Pécs.

 


1. számú melléklet

IKT eszközök ismerete című kérdőív

Tisztelt Válaszadó!

Iván Nikoletta vagyok, a Debreceni Egyetem Bölcsésztudományi Kar neveléstudományi mester szakos hallgatója. Kérem, segítse kutatásomat az alábbi kérdőív kitöltésével, melynek célja, hogy megtudjam, hogy mennyire ismerik, illetve alkalmazzák az IKT eszközöket a debreceni Boldog Terézia Katolikus Egyetemi Feminine Studies Szakkollégium és a Debreceni Szent László Katolikus Szakkollégium lakói. A kérdőív kitöltése csupán néhány percet vesz igénybe, kitöltése önkéntes és névtelen!

Válaszát előre is köszönöm!

  1. Az Ön neme?
    • Férfi
  2. Tudja - e Ön, hogy mik azok az IKT eszközök?
    • Igen
    • Nem
  3. Szokott -e a mindennapokban az alábbi eszközökkel találkozni (egyszerre több is megjelölhető)?
    • Mobiltelefon
    • Laptop
    • Asztali számítógép
    • Tablet
    • Okos tábla
    • Projektor
  4. Rendelkezik-e az alábbi eszközök bármelyikével (egyszerre több is megjelölhető)?
    • Mobiltelefon
    • Laptop
    • Asztali számítógép
    • Tablet
    • Okos tábla
    • Projektor
  5. Mire használja ezeket az eszközöket (egyszerre több is megjelölhető)?
    • Közösségi oldalak látogatása
    • Kommunikálás más személyekkel (chat, sms, telefonálás)
    • Szörfölés az interneten
    • Alkalmazások, programok telepítése, vírusirtás
    • Szemléltetés (pl. kivetítés, dia sor használata, tanítás, stb.)
    • Szórakozás (pl. zenehallgatás, játékok, filmezés)
    • Tanulás, jegyzetelés
    • Programok írása, fejlesztése
    • Internetes letöltés
    • Operációs rendszerek telepítése
    • Mechanikai ismeretek (eszközök összeszerelése, karbantartása, kisebb javítása, helyreállítása, beüzemelése, működtetése)
  6. Véleménye szerint Ön mennyire ismeri jól, ért ezekhez az eszközökhöz (válaszát kérem, indokolja)?
  7. Véleménye szerint Ön miben látja hiányosságait a fenti eszközök felhasználásánál (válaszát kérem, indokolja)?

Köszönöm megtisztelő válaszát!