A Boldog Terézia Katolikus Feminine Studies Szakkollégium hallgatóinak kutatásaiból​

Nagymamáinktól kapott örökség: szappankészítés házilag

Kuti Mária

Bevezető

DE - Élelmiszermérnök
BsC III. - 2015

Dolgozatomban a nagymamám által elmondott, dédnagymamám által alkalmazott hagyományos és az én kicsit újszerű, egy általános konyhában végrehajtható szappankészítési metódusomat szeretném bemutatni.

A hagyományos szappankészítési eljárást a Pest megyei Tura városban élő nagymamáimtól özv. Kuti Istvánnétól illetve Kuti S. Józsefnétől, valamint Lukács Gábortól, idős szomszédunktól tanultam. Továbbá internetes forrásokat használtam. A modern szappankészítés kapcsán felidézem egy Budapesten elvégzett Szappankészítési kurzusos emlékeimet és tapasztalataimat.

Abban a reményben foglalkozom ezzel a témával, hogy ezzel olvasóimat arra ösztönzöm, hogy felidézzék egy régi kor hagyományát és kedvet kapjanak a házi szappankészítésre.

I. Általánosan a szappankészítésről

Nagymamáink korában a szappanfőzés ugyanúgy hozzátartozott a háztartási munkákhoz, mint a nagymosás vagy a takarítás.

Manapság az ipari forradalom vívmányait követően, igen csak eltértünk a jól bevált házi szappanok világától, és a boltban kapható samponokat, tusfürdőket, - melyek telis-tele vannak adalékanyagokkal -, részesítjük előnyben. Pedig ezekben számtalan szintetikus anyag, vegyszer található. A teljesség igénye nélkül felsorolnék néhányat: SLS: a Sodium Lauryl Sulphate (SLS) gyakori adaléka tusfürdőknek és samponoknak egyaránt. Felületaktív anyag, mely a habzásért felelős. Káros hatása, hogy erősen szárítja a hajat, „a bőrt átjárhatóbbá teszi, így a káros anyagok könnyebben juthatnak be a testünkbe” továbbá ismert bőr- és szemirritáló anyag. DEA, TEA, MEA: diethanolamine (DEA), triethanolamine (TEA), (mono)ethanolamine (MEA). Karcinogének, irritálják a bőrt.[I1.] DBP, DEP, DEHP és DMP: ftalátok közé tartoznak, gyakori illatanyagok. Károsítják az endokrin rendszert, a férfiak meddőségi problémáival kapcsolatba hozhatók. [5.] Mióta a tusfürdők, samponok, testápolók káros vegyszertartalmáról tudok, áttértem a szappanhasználatra.

Kémiai szempontból tekintve a szappanok: a zsírok és az olajok lúgos hidrolízisének eredményeként kapott nagy szénatomszámú karbonsavak nátrium- illetve kálium sói. [5.]

Pl.
C₃H₅(C₁₇H₃₅COO)₃     +     3NaOH        ==>        3C17H35COONa    +    C3H5(OH)3

A példaegyenletben is látható szappan molekula vízben szabadon mozgó ionokra disszociál.  A szappan aninonja 2 ellentétes tulajdonságú részből áll. Egy hosszú szénhidrogénláncú víztaszító (apoláris) illetve egy jól hidratálódni képes (poláris) karboxilátrészből.  Így az anion kettős természete révén a szappanok tisztító hatásának titka abban rejlik, hogy képesek vízoldhatóvá tenni a nem vízoldható anyagokat. [5.]

II. Hagyományos szappankészítési eljárás

A második világháború idején egyre több lett a hiánycikk. Ide tartoztak a tisztálkodó szerek, mosogató szerek, tisztító szerek. Leleményes dédnagyanyáink ezt pótolandó készítették a szappant, természetesen abból, ami volt. A házi szappan a mosakodáshoz és mosáshoz egyaránt megfelelt, mai szemmel azt mondhatjuk rá, hogy univerzális volt. [1.]

A szappant tél végén, kora tavasszal, a disznóvágások után, rendszerint a húsvét előtti hetekben főzték. Leginkább olyan disznóbelsőségeket használtak fel erre a célra, ami másra nem volt alkalmas. Ilyen belsőség volt a sertés belének vége, a sérült húsmaradék, a zsíros belsőségek, de az avas zsír is kiváló volt a cél eléréséhez. A sertésfaggyúból lehetett a legjobb szappant főzni, de többnyire mindenféle zsiradékot megmentettek. [2.]

Dédnagymamám állati zsírként a sertészsírt használta, lúgként hamulúgot, és az oldószer, melyben ezeket feloldotta egyszerűen víz volt. Az így készült szappan meglehetősen egyszerű, illatra semleges volt, ezeket fürdésre, mosásra egyaránt használták. Továbbá volt a faluban egy-egy asszony, akik kifejezetten jól értették a mesterséget és különböző módon illatosítani is tudták a szappanokat, őtőlük is hozzá lehetett jutni továbbá a vásárban is lehetett venni. [3.]

A jól bevált, hajdanán dédnagymamám által is készített szappan, Turán a 3 fő összetevőből állt:

• Állati zsírok (sertés zsír)
• Nátrium-hidroxid (NaOH), más néven marónátron/ nátronlúg/ marószóda/ marólúg/ lúgkő (hamulúg)
• Valamilyen folyadék, amelyben a nátronlúgot feloldjuk (víz)

A zsírok/olajok, a nátronlúg és a folyadék alapvető hozzávalók, mert ezek nélkül nem lehet szappant készíteni. [1.]

Lépésről lépésre írom le a szappankészítést lúgkővel, Lukács Gábor szavaival.

„Egy teknőbe gyűjtött esővízbe tegyünk lúgkövet, néhányszor keverjük meg, majd keverjük hozzá a kívánt zsiradékot, avas zsírt, zsíros húsmaradványokat, újra keverjük meg, és hagyjuk állni. Másnap reggel forraljuk fel az üstben. Amikor a szappan fölül van, a víztől elválik, merőkanállal szedjük le. Faládába tegyük, amit előtte béleljünk ki vizes vászonruhával. Néhány óra elmúltával dróttal szeleteljük fel, mert ekkor már félig kemény de vágható. Tehetünk bele illatot (illóolaj), de mi sokszor anélkül csináltuk.” [2.]

Hamulúgból szappant főzni kissé körülményes. Nem leforrázni kell hozzá a hamut, hanem órákon keresztül főzni, egy jól szellőztethető helyiségben. Büdös és a belégzése nem biztos, hogy egészséges. Továbbá kifut, kevergetni kell, tehát mellette kell lenni. [2.]

A sertészsír használata szappankészítő körökben erősen megosztó téma, akárcsak a pálmaolajé. A disznózsírt mindenki ismeri, szobahőmérsékleten kenőcsszerű állati zsír, melegben könnyen avasodik.
A házi vágóállatok feldolgozása során keletkezett faggyúból, zsíros-bőrös hulladékokból, szalonna-nyesedékből hagyományosan szappant főztek a régi háztartásokban sziksó, hamulúg hozzáadásával (a szappanfőző műhelyek is így dolgoztak). [3.]

III. Modern szappankészítés

A hagyományos szappankészítésre a meleg eljárás volt jellemző. Az általam javasolt metódus is ezt a módszert követi, mely saját otthonunk konyhájában is könnyedén kivitelezhető.

A szappanosításhoz első körben azt a természetes hőt használjuk ki, amelyet nátronlúg és a zsírok közti kémiai reakció termel. A hőmérsékletet ebben az esetben is ellenőrizzük, továbbá próbáljuk fenntartani.

A főzött szappannál a szükséges víz mennyiségét úgy számoljuk ki, hogy a felhasznált összes olaj/zsír tömegét beszorozzuk 0,42vel, és ennyitömegű [g] ioncserélt vizet mérünk ki. A szükséges NaOH mennyisége az adott olaj elszappanosítási számától függ, mellyel beszorozva a felhasznált olaj/zsír tömegét megkapjuk hány [g] lúgkő kell számunkra. [I2.]

További adalékanyagokat tehetünk a szappanba. Illatosításra 100%-os tisztaságú természetes illóolajat használjunk. Ezek lehetnek: citrom, levendula, borsmenta, ylang-ylang stb.

Ezen kívül tehetünk a szappanba, bőrünk igényei szerint Shea vajat (száraz bőrre), spirulinát (alga), szenet (pattanásos bőrre nagyon előnyös), darált gyógynövény virágot stb. [5.]

Nagyon ügyelni kell a biztonságra a szükséges eszközök ehhez: védőszemüveg, szájvédő maszk (vagy vastagabb sál), konyhai gumikesztyű. A szappankészítéshez szükséges további eszközök: digitális mérleg, hőmérő (legjobb a maghőmérő), hőálló vagy kerámia kancsó és fazék, acél kanál, fakanál, formák (szilikonformák), lúgoldó edény, rezsó, botmixer.

Fontos, hogy abszolút pontossággal kell kimérnünk a hozzávalók tömegét, a legkisebb különbség is ronthatja munkánk gyümölcsét. Az edényt, amiben szappant főzünk mindig le kell fedni!

Első lépésben előkészítjük a kimért hozzávalókat, a vízben (!) feloldjuk a lúgot, az olajokat feltesszük a tűzre melegedni. Amíg melegednek az olajok a lúgot lehűtjük (a NaOH és víz reakciója exoterm, így nagymértékű hőtermeléssel jár), mindkettőnek 42-50 Celsius fok között kell lenni, amikor összekeverjük. Mikor egyenlő a hőmérsékletük hozzáöntjük a lúgoldatot az olajokhoz, melyet ez időre levettünk a rezsóról. Puding állagúra keverjük a masszát botmixerrel, visszahelyezzük a tűzhelyre (kb. 80 Celsius fok, kis láng). 15-20 perc múlva megkeverjük, 4 fő állapot fog ezután bekövetkezni: keverhetetlen (krumplipüré-szerű), lágyabb („vizes krumplipüré), homogén massza, gél állag. Ha elkészültünk, levesszük a tűzről és belekeverjük az általunk választott anyagokat, majd formába öntjük, mélyhűtőben gyorsan megköt, 20 perc múlva ki is vehetjük és használatra kész a termék. [I3.]

A szappankészítő kurzuson az alábbi recepttel ismerkedtem meg. Az 1. ábrán látható képen az általam készített szappanok (citromos szénszappan, levendulavirágos sheavajas szappan), illetve egyes hozzávalók láthatók a teljesség igénye nélkül (pálmavaj, kókuszolaj, illóolaj, lúgkő, szénpor, maghőmérő). Szívesen ajánlom az olvasók figyelmébe a következő háziszappan receptet:

Házi szappan recept

Forrásjegyzék:

Adatközlők:
1. Kuti S. Józsefné (apai nagymamám, turai lakos, 81 éves)
2. Lukács Gábor (turai lakos, 87 éves)
3. Kuti Istvánné (turai lakos, 80 éves)
Szakirodalom:
4. Dr. Siposné Dr. Kedves Éva; Hirvéth Balázs; Péntek Lászlóné (2008): Szerves kémiai ismeretek. Mozaik Kiadó. Szeged
5. Stacey Dugliss-Wesselman (2013): The Home Apothecary. Quarry Books, a member of Qauyside Publishing Group. United States of America
Internetes források:
I1. http://kecsketejszappan.blogspot.hu/2010_11_01_archive.html utolsó letöltés: 2016.04.17.
I2. http://www.boszorkanymuzeum.hu/ utolsó letöltés: 2016.04.17.
I3. http://levendulamagazin.hu/szepseg/szappan-keszitese utolsó letöltés: 2016.04.17.