Röptető
A közösség szíve: a nő - 2017

500 éves a reformáció - Magyar református nők a közösség szolgálatában

Kalotaszeg Nagyasszonya
Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelka

1843 Magyargyerőmonostor - 1910 Kolozsvár

Tornay Krisztina

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e0/Cluj_Gradina_Botanica_statuia_Gyarmathine_Hory_Etelka.JPG/1280px-Cluj_Gradina_Botanica_statuia_Gyarmathine_Hory_Etelka.JPG
Szobra Kolozsvárott1

 

Magyargyerőmonostor ősi felszegi kalotaszegi falu2: a hajdani apátság3 köré épült. A terület urai – többek között - a Kalota nembéli Gyerő (másnéven Mikola) nemzetség voltak és a monostor feltehetően temetkezési helyül szánt nemzetségi alapítvány volt, a jákihoz, ákosihoz, harinaihoz stb. hasonlóan, az Árpád-kori gazdagabb előkelők szokása szerint. A templom a XIII. században első felében épült,4 s a tatárjárás után kezdték újjáépíteni, később gótikus jellegű szentéllyel, új hajóval alakították át. Mára csak egytornyú, fallal kerítettépület maradt, nyugati homlokzatán román rózsaablakkal, mérműves gótikus ablakokkal. Egyes források szerint egy időben Szent Lászlónak szentelték5, ma a református egyházé.

 

http://archivum2.szabadsag.ro/szabadsag/upload/Image/10-07-12/sz100712-41.jpg http://tarsoly.lapunk.hu/tarhely/tarsoly/kepek/erd72026.jpg Képtalálat a következőre: „magyargyerőmonostor”

A templom képe a hajdani ikertornyokkal (Hover Zsolt montázsa)6 A templom a megmaradt toronnyal.

E faluról kapta előnevét, kalotaszegi családból származott Gyerőmonostori Kemény János fejedelem (1607-1662)7.  A falu szülötte még Debreczeni Márton költő, bányamérnök-polihisztor (1802-1851). A templom cintermében láthatjuk terebesi Hóry8 Farkas (1813-1872) egykori tiszteletes síremlékét, kinek itteni szolgálata alatt született leányáról, Etelkáról kívánunk megemlékezni.

http://archivum2.szabadsag.ro/szabadsag/upload/article/2013-11-04/97691.jpghttp://archivum2.szabadsag.ro/szabadsag/upload/Image/13-11-04/sz13110443.jpg
Hóry Farkas tiszteletes és sírja a templom cintermében9

 


Hóry Etelka fotója10

Hóry Etelka írónő

Életrajzának első megírója Persián Kálmán, aki Kalotaszeg nagyasszonyáról, Gyarmathy Zsigánéról címmel adta ki írását  1911-ben. 11 E mű recenziójában olvassuk:

„A két évvel ezelőtt elhunyt Gyarmathy Zsigáné,' Hory Etelkának könnyedén, színesen és hangulatosan megfestett arcképét állítja elénk e kis mű, melyet szerzője nemrégiben olvasott fel az Erdélyi Irodalmi Társaság egyik ülésén. Ha Gyarmathy Zsigáné egyéniségének rajzát újabb kutatók kiegészítik is majd aprólékos vonásokkal, e novellaszerü, de alapjában hű életrajz nyújtott a képet teljesebbé alig tehetik. Megelevenül lelkünkben az 1875—90-es évek kedvelt írónője, a faját szerető s a maga csapásán haladó «kalotaszegi nagyasszony», kinek irodalomtörténeti jelentősége abban áll, hogy mintegy százhúsz elbeszélésének s hét regényének tárgyát a magyar néplélek és a maga társadalmának világából merítette. Nem úgy, mint az idegen hatások alatt dolgozó s külső sikerekben gazdagabb kortársa, Beniczkyné Bajza Lenke. Most, mikor válogatott műveinek új kiadása nemsokára megjelenik, talán itt volna az ideje annak is, hogy avatott kéz írói arcképét is megrajzolja.” 12

Az Új Magyar Irodalmi Lexikon szócikke szerint, midőn Hóry Etelka szépírói munkásságát méltatja, hét regénye és számos kisebb írása a

„magyar irodalmi népiesség harmadik hullámának, a századvégi népies tájirodalomnak a képviselője.13

A Petőfi Társaság és az Erdélyi Múzeum Egylet is tagjává választotta. Leánykorában álnéven írt (Irodalmi működését «Katinka» álnéven kezdte meg a Fővárosi Lapokban; másik álneve: «Amica»)14, később, asszonynevén a Fővárosi Lapok és a Magyar Bazár munkatársa volt. 15Emellett a következő helyeken jelent meg írása: Esti Ujság (1898), Budapesti Hirlap, Az én ujságom (1895), Magyar Ifjuság (1886), Előkelő Világ (1898), A Hét, Divat-Salon, Az Évszak (1898), Magyar Szó, Reform, Az én ujságom (1896), Pesti Hirlap Naptára, Hasznos Mulattató (1897), Magyar Szó (1903), Magyar Bazár (1899), Fővárosi Lapok (1896), Budapesti Hirlap (1894), Magyar Ifjuság (1892), A Hét (1891), Ellenzék (1895), Vasárnapi Újság (1842), Magyar Lányok (1899), Kalotaszeg (1890), Lányok Lapja.16

„Debreczeni László szerint Gyarmathyné népies prózája éltetőbb levegőt hozott az irodalomba”

– írja Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. 17 Művészete méltatlanul került a kánon peremére, hiszen nő létére egy megújuló kulturális folyamat központi alakja lett az irodalmi népiesség megújulásának kezdeményezői és megvalósítói között. Egyfajta közvetítő szerepet töltött be, az elit és a népi világ között, többszörösen periférikus helyzetből (nő, aki a hagyományos női szerepet tágítja, miközben még nincs meg a helye a nőíróknak az irodalomban, közéletben, s ráadásul vidéki is). Irodalmi munkássága rendhagyó: az új népiesség irányának kialakításában való szerepe, s hogy nőíróként új úton jár, valamint nyelvi szempontból újításai (a dialektus irodalmi nyelvvé emelése) és a régióreprezentáció megjelenése művészetében nagyobb jelentőségű, mint az ma köztudott.18

„Gyarmathy Zsigáné „magyarossága” révén vált a korabeli írónői paletta meghatározó jelenségévé. Nincs a 19. századnak még egy olyan írónője, akivel kapcsolatosan annyit emlegették volna a magyarosságot, mint Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka.”19

Erről a megközelítésről stílusában is sokat elmond az alábbi szöveg: polarizál, szembeállít és kategorizál.  Egyrészt világosan megjelenik benne Hóry Etelka elkülönítése a divatosnak nevezett és elítélt, természetellenesnek tartott nőíróktól, s éppen ezeknek mintegy ellenpontjául állított élet-szerűsége. Természetes, nőies, életszerű és magyaros: ezt az eszményt – női mintát - látja benne megtestesülni e szöveg szerzője. S másodsorban „ami szép”, mindig, vagyis, némiképpen idilli, zavartalan, eszményi – ennek a békésen és mélyen rendben lévő világnak megjelenítője.

„Gyarmathyné nem azon divat után fut, a mit fennebb emliték, a melyről azt mondtam, hogy az sem nem igaz, sem nem természetes, sem nem szép. Ő mindig az igazat mondja, mindig a természetest kutatja, mindig a szépet rajzolja. Az excentrikus jellemeket ép ugy nem állhatja mint a tulhajtott bonyodalmat és a képtelen meseszövést. Ezért lehet müveiben – noha regények is azok – többnyire inkább az életből meritett valóságot, mint a valószinüt, feltalálni. És a mi páratlan becset ad munkáinak: az a magyarosság.”20

 Ráadásul Gyarmathyné bizonyította: írónőként, szakmai karriert befutva egyensúlyos családi életet tudott teremteni maga körül, így alkalmas is lett arra, hogy élő cáfolata legyen az író-, tudós-, művésznők, s a közéletben szereplő nők felé megnyilvánuló előítéleteknek:
 „Hogy az irodalommal is foglalkozó nő nem szükségszerüen lesz úgynevezett Blaustrumpf: azt Gyarmathy Zsigáné példája a legszembeötlőbb módon bizonyítja. […] Társas megjelenésében semmi sem emlékeztet benne az »irónő« fogalmához kötni szokott sajátszerü különlegességekre”21

Művészetének világosan kirajzolódnak határai, gyengeségei is, s ez nem csak a pl. nálánál népszerűbb, divatosabb Beniczkyné Bajza Lenke műveivel szemben felemlíthető provincializmus, hanem a felületesség és a valódi összetettség hiánya, egyfajta folyamatos „tiszta, magyar” néplélek- és tájegység-reklám, amelyet egyébként el is ismer, sőt, saját működése legfőbb értékének tart:
szoros kapcsolatban van az én szerényke irodalmi működésem a népiparral: egyik segítette elő a másikat.”22   

Éppen e naívnak tűnő meggyőződése teszi mégis némiképpen ártatlanná, időnként szerethetővé, kedvessé eléggé egysíkú írásait, s emellett megfigyelhető írásaiban a korban kibontakozó női öntudatra ébredés óvatos, de következetes munkálása.
„ … az erdélyi népszokások élethű rajzában nyujtanak egyéni és eredeti vonásokat és a külsőségeken túl néha a néplélekbe is behatolnak. Kár, hogy Gyarmathynénak a művészi kompozícióhoz és következetes jellemábrázoláshoz nem volt meg az ereje.”23

Újabban Török Zsuzsa írt irodalmi működéséről tanulmányt: a XIX. század második fele - XX. elejének nőírói között vizsgálva Hóry Etelka alkotásait, magyar protestáns lelkiségben gyökerező nemzetépítő/megőrző küldetését hangsúlyozza.24
„… a nemzetépítés 19. századi folyamatának kontextusában Gyarmathy Zsigáné e nemzetképviseleti pozícióba előléptetett regionalitásból kovácsolt tőkét írói karrierének alakulásához. Vagyis, miközben írásait a régió népszerűsítésének szolgálatába állította, saját írói életpályájának és irodalmi-társadalmi megítélésének specifikumát is megteremtette.”

Érdekes szempont lehet, hogy elkötelezett protestáns vallásossága, mely alapvető motivációt jelentett számára, hogyan segítette és miben korlátozta Hóry Etelkát, mint írót. Az erkölcsi törvények, a keresztyén női eszmény világos rendszerében élve mint papleány és mint nagyságos asszony, medret is kapott és egyben világos kereteket: ezek meghatározták. Ez a hitbeli elköteleződés a század 40-es, majd 60-as éveitől a magyar reformátusok között egy sajátos magyar protestáns szabadság, haladás és nemzetépítő fogalomkörrel kapcsolódott szorosan össze:
 „… a vallási közösségnek a „nemzetben” vállalt szerepével kapcsolatos önértelmezésüket még a reformációra vezették vissza, melyre a kereszténység eredeti tartalmához, az eredeti magyar hagyományokhoz és a nemzeti jellemhez való visszatérésként tekintettek. Elgondolásukban tehát a protestantizmus és a nemzet gondolata erőteljesen összekapcsolódott, miközben a protestantizmusnak a nemzet szolgálatában végzett érdemei is kidomborodtak…”25

Úgy tűnik, erre vonatkozó reflexiója teljesen hiányzik, s talán ez az, ami – tehetségének adott mértéke mellett - a leginkább korlátozta művészetét. Nem véletlen, hogy 50 éves korában, egy méltatás szerint magasreptű költői lelke, irodalmi munkái mellett sokkal inkább az a szeretet és ragaszkodás, amit a nép szívében keltett fel, fogja inkább megvédeni a feledéstől… 26

„Kalotaszeg Nagyasszonya”

Senki sem kétli, hogy Kalotaszeg, mint kiemelkedő népművészeti értékű tájegység, országos ismertségét Gyarmathy Zsigánénak köszönheti. Az 1830-as években nincs egyetlen írás sem, amely népismeret, néprajzi szempontból egyáltalán Erdélyt venné célba, s első szórványos ismertetések is csak majd az 1840–1850-es években jelentek meg Kalotaszegről.
Az első fontos lépés az Országos Kiállításon berendezett kalotaszegi szoba bemutatása volt27 1885-ben. Ezt Gyarmathyné a szervezők meghívására állította össze, s hatalmas sikere, visszhangja külföldre is eljuttatta az anyagot. Ennek nyomán megrendelések érkeztek, üzleti levelezés és szervezőmunka indult, s Gyarmathyné tehetséges menedzselésével a kalotaszegi varrottasok, később más kalotaszegi kézműves alkotások – fafaragás, bútorok – országosan, nemzetközileg is ismertek, sőt, keresettek lettek.
 „…a varrottas népszerűsítését a legmagasabb főúri körök, az arisztokrácia és a művészértelmiség egyaránt felkarolta, terjesztését és értékesítését segítette.  A varrottast bemutatták az 1890-es Bécsi Általános Gazdasági és Erdészeti Kiállításon és az 1896-os Ezredéves Országos Kiállításon, majd Párizstól Londonig Nyugat-Európában több helyen, sőt még Amerikában is értékesítették. Kalotaszeg vidékén kialakult egy virágzó háziipar, amely a környék népének megélhetését biztosította, és amely Gyarmathyné szervező munkájának eredményeként jött létre”28

1891 őszén Bródy Sándor írja neki: „egy pár hónapig Itáliában jártunk, s csaknem minden városban találtunk kalotaszegit. Az antikváriusok azt mondják rá, hogy magyar csipke és szeretik.”29

A bánfyhunyadi elemi és leányiskolában Gyarmathyné bevezette a varrásoktatást, amit végig felügyelt és aminek támogatására tanulást elősegítő alapot hozott létre a szegényebb lányok számára. A varrás, a varrottasok készítése lendületet kapott. 

Hallgassunk meg erről egy körösfői leányt, aki orvostanhallgatóként 2014-es honismereti dolgozatában saját családi élményére is reflektálva a következőket írta:

 „Körösfő életében döntő szerepet játszott Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka (1843-1910), Kalotaszeg nagyasszonya. A varrottasok készítésének tudománya neki köszönhetően nemzedékről nemzedékre, anyáról lányára száll, így tanultam meg én is édesanyámtól és szeretném továbbadni majd gyermekeimnek is. A Gyarmathy család valódi áldást jelentett Kalotaszegnek, de különösen Körösfő számára. Ha Gyarmathy Zsigáné nem lett volna oly hű honleánya Kalotaszegnek, akkor ma valószínűleg Körösfő népe sem kereshetné kenyerét a kézimunkák készítéséből és értékesítéséből. A körösfői embereket józan életfelfogásuk, leleményességük, gyors észjárásuk és bátorságuk elindította a Gyarmathyné által kikövezett úton…” (…) A „Le moniteur de la Mode” párizsi lap külön cikket írt a csodálatos magyar varrottasokról. A francia fővárosban a Poissoniere boulevardhoz közel egy kalotaszegi varrottasokat árusító üzlet nyílt, mintha eme egyszerű parasztnép kezemunkája diktálta volna a divatot a nagy Párizsnak és az igényes francia nőknek. Hatalmas szavak ezek! Munkácsy Mihályné három ruhát is varratott magának, sőt Kossuth Lajosnak is ajándékoztak e pompás esztétikai gyönyörből. Szállítottak belőle az 1800-as években Henrietta belga királynénak, a cumnberlandi hercegnőnek, Viktória angol királynőnek, Theck Mary hercegnőnek, Párizsba Matild hercegnőnek, Lajos Viktor főhercegnek Salzburgba, a Korbay-párnak Amerikába, Bacsinyszkynének pedig Rio de Janeiroba is. Így lett a lenézett szegény parasztnők munkájából a legnagyobb divat a felsőbb társadalmi rétegekben. Nem csoda, hogy az 1887-es brüsszeli, 1890-es bécsi, 1904-es St. Louisi, 1905-ös liege-i, milánói, 1908-as londoni és az 1909-es berlini világkiállításokon is hatalmas érdeklődés övezte.”30

A következő mérföldkő az 1907-ben megjelent Malonyai Dezső A magyar nép művészete című művének első kötete,  A kalotaszegi magyar nép művészete. 31E könyv összeállításában Malonyai számos kérdésben kikérte Gyarmathyné tanácsát, számított hozzáértésére32.

Tudományos és művészi kapcsolatok

1890-tõl Gyarmathy Zsigáné és Herrmann Antal hívására neves tudósok, művészek sora látogat a vidékre.33

„Ka­lo­ta­szeg képzőművészeti fel­fe­de­zé­se az 1880-as évek tá­ján kezdődött. Ko­lozs­vá­ri fi­a­tal festők lá­to­gat­tak el először Ka­lo­ta­szeg­re ké­szí­tet­tek itt első fest­mé­nye­i­ket, váz­la­ta­i­kat.”34

Ennek eredméyneképpen sok művészi alkotás készült a környékről, s Sebestyén szerint Kővári Endre festő még Bécsben is szerepelt képével, a Kalotaszegi lány-nyal (1880/81). Majd 1884-ben Bruck Lajos, Telepy Károly, Sárdi István és Vastagh Géza voltak Gyarmathyék vendégei. Telepy Károly ekkor keletkezett Szamosél c. képét Ferencz József vásárolta meg… 1891-ben Munkácsy Mihály és Walter Crane festett Kalotaszegen, 1898-ban Gyaluban nemzetközi művésztelep működött. A XX. század elején érkeztek ide Edvi Illés Aladár, Körösfőei Kriesch Aladár.

http://www.szecessziosmagazin.com/imagemagazin9/korosfoikrieschaladar150/muradin.jpg

Körösfőei Kriesch Aladár: Körősfői templombamenők – Kolozsvári Múzeum

Képtalálat a következőre: „körösfői kriesch kalotaszegen”

Körösfőei Kriesch Aladár: Templomozók Körősfőről

http://www.szecessziosmagazin.com/imagemagazin7/kalotaszegszimbolum/st_louis1.jpg

A St. Louis-i magyar pavilon a Körösfőei Kriesch Aladár freskóval (montázs)35

 

„…a faluban állandó jelleggel voltak kedves idegenek, mint Medgyászay István, 20 Torockai Wigand Ede, Csete Balázs, Nagy Jenő és Tárkány Szűcs Ernő etnográfusok, Kelemen Lajos történész, Xantus János természettudós, Tulogdy János geográfus, Walter Crane, Yrjo Liipola finn szobrász, Axelli Gallen-Kallela világjártas finn iparművész , aki sokszor kijelentette a körösfői templomról, hogy „a dombon emelkedő karcsú templomnál szebbet még sehol a világon nem látott.” Itt járt két angol írónő is: Margaret Fletcher, az oxfordi püspök lánya és barátnője Rose Le Quesne, akik ugyancsak elragadtatással írtak e környékről. A faluban fiatal építészek egész hada is megjelent, köztük Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Györgyi Dénes, Mendel Valér, Jánszky Béla, Kozma Lajos.”36

A környék tudományos szempontú feldolgozásának elsősorban Hermann volt a mozgatója, de ne felejtsük el, hogy Gyarmathy Zsigánétől  Malonyai nagyszabású művéhez adatokat, tanácsokat kért, és
„ő lett az egyetlen magyar nő, akit közreműködésre kértek fel a Rudolf trónörökös kezdeményezésére megindult hatalmas vállalkozás, az Osztrák-Magyar Monarchiaírásban és képben szerkesztői. Gyarmathyné írta a többkötetes sorozat Kalotaszegről szóló részét. Még Oscar Wilde Dorian Gray arcképe című regényében is említést tett róla a szerző, a regény főhőse ugyanis finom és egzotikus keleti textilgyűjteménye mellett magyar, vagyis kalotaszegi szőtteseket is vásárolt.”37

A kalotaszegi népi élet tudományos feltárásából, népszerűsítéséből Bánffyhunyad és vidéke tanítói, tanárai is kivették részüket. Hála József külön kiemeli a helybeli pedagógusok jelentőségét és közli Czucza János, Binder Laura, Pentsy József, Soós Antal, Szentgyörgyi Lajos, Vincze Ferenc stb. írásait. A tanítók közül a legjelentősebb személyiség a kalotaszentkirályi-bánffyhunyadi Czucza János volt, akit nem csak Jankó János társaként tart számon a tudománytörténet, hanem önálló kutatásai révén is. Ő az, aki felveti a kalotaszegi magyarság eredetének kérdését a Székelyek-e, tatárok-e vagy magyarok? című 1890-ben közölt írásában.(Erre a kérdésre a tudományos kutatás mind a mai napig nem adott megnyugtató választ!) A Meddig terjed Kalotaszeg? című cikkében Balassa József nyelvésszel vitatkozva közli álláspontját: „Én tehát egyforma súlyt fektetek mindenre,ami kalotaszegi – légyen az szokás, nyelvjárás,foglalkozás,vallás vagy viselet”– hangsúlyozta.”38

Képtalálat a következőre: „körösfői kriesch kalotaszegen”
Malonyai Dezső: A magyar nép művészete. I. A kalotaszegi magyar nép művészete.  (Körösfõ, B.-Hunyad, Magyarókereke, Mákó)

Képtalálat a következőre: „Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelka”
Gyarmathyné Hóry Etelka39

 

Életrajzi vonatkozások

Gyarmathyné édesapja református lelkész, művelt pap, önálló verseskötetet is adott ki. Édesanyja Aumüller Róza (1823-1869). Első gyermekként látta meg a napvilágot, s a Debreczeni család egyik leánya volt kedves játszótársa, a költő rokona. Öccse, Hóry Béla (1845–1909) író, árvaszéki elnök,  az Erdélyi Irodalmi Társaság szervezője.

Hóry Etelka első komoly olvasmányainak a felsorolását tartalmazza egy lista,  kezdve a 18‒19. század költőitől (Csokonai Vitéz Mihály, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Czuczor Gergely, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Arany János, Tompa Mihály) Jókai prózáján át egészen az angol és orosz prózaírókig (Dickens, Thackeray, Turgenyev, Gogol, Tolsztoj) valamint a vele kortárs és általa olvasott és nagyrabecsült írónők (Kisfaludy Atala, B. Bütner Lina, Szabóné Nogáll Janka, Hermann Ottóné, Tutsek Anna) megemlítéséig. Korai olvasmányai kiválasztásában nagy szerepet játszott református lelkész apa, Hóry Farkas, aki maga is verselgetett a papi hivatás mellett.40

 „Az én olvasmányaimmal egyszerűen és igazán ugy áll a dolog, hogy kőltői kedélyű édes ápám [!] előbb a régi kőltőkket akarta velem megismertetni s csak azután adta kezembe Petőfi t, Aranyt és Tompát, mert hát: „mindég a jót kell a végére hagyni.”41

Hogy több nyelven beszélt, az családi levelezésükből is kitűnik, ami magyar, német, angol nyelvű.42

Kolozsvárott tanult 10 éves korától, a „ahol a kor erdélyi nevelési színvonalának megfelelő képzésben részesült”43. 19 évesen már Gyulai Pálnak írt, népköltészeti gyűjtését mutatva be.


Gyarmathyné Hóry Etelka43

19 évesen ment férjhez, férje szolgabíró volt, a felvidéki ősi nemesi családból származó egykori 48-as (fő)hadnagy, Gyarmathy Zsigmond. 7 gyermekük született, de csak négy élte meg a felnőttkort.

http://www.arcanum.hu/nfo-resources/KONY/Bona_pic/Bona/tab1-GYARMAZS.jpg  https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/c6/B%C3%A1nffyhunyad_-_%C3%89rsek%C3%BAjv%C3%A1ri_Gyarmathy_Zsigmond_%C3%A9s_Terebesi_Hory_Etelka_s%C3%ADrja_-_panoramio.jpg

Érsekújvári Gyarmathy Zsigmond arcképe45, közös sírjuk Bánffyhunyadon46

A kalotaszentkirályi (Kolozs vármegye) Gyarmathyak valószínűleg az érsekújvári Gyarmathy-család egyik ágát képezik, akik 1650-ben kaptak nemességet II. Rákóczi Györgytől. A család egyik kiemelkedő tagja épp Gyarmathy Zsigmond (1832‒1908), Hóry Etelka férje volt: Kolozs megyei szolgabíró, majd királyi tanácsos, takarékpénztári vezérigazgató (a takarékpénztárt is ő hozta létre és jelentősen támogatta felesége tevékenységét), a Bánffy-család kalotaszegi birtokainak inspektora.
Férje mindenben társa és segítője volt: tkp. helyesebb, ha a Gyarmathy-házaspárt említjük több kezdeményezés mögött, pl. az
„első lépés Gyarmathy Zsigmond nevéhez fűződik: 1879-ben az õ támogatásával létesül Bánffyhunyadon a „gyermekjáték-készítő tanműhely ”,a fafaragó szakiskola. Ez az intézmény indította el a kalotaszegi fafaragók első nemzedékét, tette lehetővé a fafaragó háziipar megteremtését,ekkor kapcsolódtak be az országos háziipari mozgalomba.”47

Hóry Etelka férje, Gyarmathy Zsigmond a bánffyhunyadi közgazdasági, tanügyi, egyházi, társadalmi, politikai életben vezető szerepet játszott, a különböző intézmények alapítója, elnöke, igazgatója lett. Így a Kalotaszegi Kaszinó (1860), a Kalotaszegi Takarékpénztár (1872) (ezzel a környékbeli uzsorások felszámolásához járult hozzá) alapítója volt.  Felügyelőbizottsági elnökként kormányozta a bánffyhunyadi állami és községi tanintézeteket, főgondnoka volt a kalotaszegi református egyházmegyének. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületalapító tagja, 1896-tól tiszteletbeli tagja az Országos Történelmi Ereklye Múzeumnak.

fotók: Gyarmathy Zsigáné: Az ifjú pap. Regény Kalotaszeg vidéki életéből. Sztánai füzetek 12. Művelődési Egyesület – Szentimrei Alapítvány, Kolozsvár-Sztána, 2014.

 


fotó: részlet Rák József dokumentumfilmjéből

 

http://www.arcanum.hu/nfo-resources/LEX/Lexikonok_pic/Lexikonok/%C3%89let-gyarmathy%20zsigmondn%C3%A9.jpg   Képtalálat a következőre: „Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelka”   Képtalálat a következőre: „Gyarmathy Zsigáné”
Gyarmathyné Hóry Etelka arcképei48

 


2017-ben egy körősfői magánházban fénymásolt formában Gyarmathyné könyve49

Hóry Etelka Kolozsvárott hunyt el, 67 évesen, 12 év özvegység után.

Tarka képek a kalotaszegi varrottas világából  című könyvében így ír, s a szövegben mintha egész életútjára tekintene vissza:
"Utam azon a kis falun vitt keresztül, ahol a Körös folyó születik. A frissen kaszált rendekből nyári zápor verte fel a kimondhatatlanul üde, balzsamos levegőt. Az út mellett, utca hosszat varróasszonyok ültek a leveles kapuk előtt: tízéves lányoktól a hatvanéves asszonyokig, kezükben a halványsárga vászon, azon virító régi hímzésminták. Mind az a munka, amelyet én adtam a kezükbe. Jóleső érzéssel néztem a szép tarka képet. Jól van, csak varrjatok, csak varrjatok!"

 

Jegyzetek

2Item Petrus sacerdos de villa Monostur solvit II. grossos pro decimis primi anni”- A nagyváradi püspökség kalotai főesperességének egyik regestrum-helye, Péter pap és  Monostor falu említésével. A következő tétel Hunyad említése.  1332-37. Monumenta Vaticana historiam regni Hungariae illustrantia. Vatikáni magyar okirattár. 1/1. Rationes collectorum pontificiorum in Hungaria. Pápai tizedszedők számadásai 1281-1375. (Fejérpataky
László bevezető tanulmányával.) Bp 1887. 49-50.

3 Alaprajzi analógia szerint talán a premontreiek, bár minden korabeli szerzetesrend (pl. bencések) fennmaradt listájáról hiányzik e monostor felsorolása, ez azonban más, utólag jól beazonítható helyekkel is megtörtént, lásd Weisz Attila: Magyargyerőmonostor, református templom. 2012. Romániai Magyar Lexikon. Műemlékek. http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=402

4 uo.

5 „Egy 1491-es Szent György-napi búcsú alapján egyesek szerint a templomot e szentnek ajánlották.” Weisz 2012.

7 Erdély fejedelme: 1661-62

8 A családnevet többször Hory alakban használták, pl. a családtagok levelezésében. Török Zsuzsa: A kalotaszegi asszony: Gyarmathy Zsigáné. Írónői életpálya a 19. századi nemzetépítés kontextusában. IRODALOMTÖRTÉNET 97. évf. 4. sz. / 2016  431-454.  431.

11 Kolozsvár, Kiadja Stief Jenő és Társa Könyvkiadó-Vállalata

12 Sipőcz Pál: Persian Kálmán: Kalotaszeg nagyasszonyáról Gyarmathy Zsigánéról. Endrödi Sándor előszavával. Kolozsvár, 1911. 8.-r. 36 1.  Irodalomtörténet. 1912. 1. évf./4. 204.

13 Idézi: Buzás Pál: Utószó. 123-125. Gyarmathy Zsigáné: Az ifjú pap. Regény Kalotaszeg vidéki életéből. Sztánai füzetek 12. Művelődési Egyesület – Szentimrei Alapítvány, Kolozsvár-Sztána, 2014.

14 Bánhegyi Jób: Magyar nőírók. Budapest, Szent István Társulat, 1939. 59.

15 Boross István: Regényirodalmunk nőírói. Irodalomtörténeti tanulmány. Gyóni Géza Irodalmi Társaság, Budapest. Corvina RT. Mezőtúr. é.n. 15.

16 Török 2015.

18 Portik Gabriella: Irodalmi regionalizmus? Gyarmathy Zsigmondné Hóry Etelka és az irodalmi új népiesség. Prezentáció. https://prezi.com/xq8_h9fefwnf/irodalmi-regionalizmus/

19 Török Zsuzsa 2016a

20 névtelen recezens,  „Monostory Katinka.” Gyarmathy Zsigáné regénye, Ellenzék 1889. november 20., 1. idézi: Török 2016a

21 Török 2016a 452.

22 Török 2016a 438.

23 Bánhegyi Jób im. 59.

24 Török Zsuzsa 2016.a

25 Török 2016a 439.

26 Rák József: Kalotaszeg nagyasszonya, dokumentumfilm, 1998.

27 Eredetileg egy  horvát országgyűlési  követ javaslatára több magyarországi nemzetiség és tájegység megjelenésére adtak lehetőséget  a kiállításon.

28 Török Zsuzsa: Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka hagyatéka kolozsvári közgyűjteményekben, Ethnographia, 2016/2. 291-297. 291.
http://real-j.mtak.hu/8727/25/Ethnographia_2016_2sz.pdf

29 Rák József im.

30 Péntek Tímea: KÖRÖSFŐ HONISMERETI TANULMÁNY. 2014. Marosvásárhely. 12-13.
http://diakszemmel.eloerdely.ro/files/6756-099_Pentek_Timea_Korosfo.pdf

31 Malonyay Dezső, A magyar nép művészete I. A kalotaszegi magyar nép művészete, Franklin-Társulat, Bp., 1907

32 „Következetlenségeire jellemző, hogy egyfelől megrótta Gyarmathynét, mert népművészet-pártoló gyakorlatában túl sokat merített a régi “kastélyok világából”, másfelől pedig a tihanyi apátsági templom barokk szobrainak a dunántúli pásztorművészetre tett hatását elfogadta, értékelte.” Kósa László: A magyar néprajz tudománytörténete. Osiris Kiadó.  http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyar-neprajz/ch04s05.html

33 Sebestyén Kálmán: Kik fes­tet­tek elsőként Ka­lo­ta­sze­gen? Művelődés. 2008. Kolozsvár. http://www.muvelodes.ro/index.php/Cikk?id=399

34 Sebestyén im.

36 Péntek 2014.

37 Török 2015.

38 Csorba Csaba: Hála József: Kalotaszeg vázolata – régi írások és képek - 2007/4 HONISMERET, A HONISMERETI SZÖVETSÉG FOLYÓIRATA XXXV. ÉVFOLYAM. Kalotaszegrõl http://users.atw.hu/csiffary/honisme/ho070402.htm

40 Török Zsuzsa: Részletes beszámoló a Kalotaszeg a 19. századi európai köztudatban. Források Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelka hagyatékából a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban című kutatási tervben vállaltakról
(Támogató: Klebelsberg Kunó-ösztöndíj) 2015., illetve megjelent:
http://real-j.mtak.hu/8727/25/Ethnographia_2016_2sz.pdf
http://www.balassiintezet.hu/attachments/article/1322/Kalotaszeg%20a%2019.%20sz%C3%A1zadi%20eur%C3%B3pai%20k%C3%B6ztudatban..pdf

41 Török 2016. 438.

42 Török 2015.

43 Rák József im.

44 részlet Rák József dokumentumfilmjéből

49 saját fotó