Röptető

A közösség szíve: a nő || 2017

Boldog voltam, ha egy könnyet letörölhettem
Meszlényi Rudolfné Kossuth Zsuzsanna

1817 Barátszere -1854 New York

Dr Katona Györgyné Tornay Judit


http://baratno.com/image/article/17/kossuthzsuzsanna1.jpgKossuth László ügyvéd és Wéber Karolina ötödik gyermekeként született, a Sátoraljaújhely melletti Barátszerén. Születésekor édesanyja elmúlt negyven éves, édesapja közel járt a hatvanhoz. 

A hagyomány szerint a szülők inkább fiút szerettek volna, ezért elhatározták, hogy úgy fogják nevelni, tanítani, mintha fiú lenne.1 Az első és egyetlen fiúgyermek a családban Kossuth Lajos volt, akinek a négy lánytestvére közül Zsuzsanna vált legfőbb bizalmasává. Rokon lelkek, szinte elválaszthatatlanok egymástól, írta róluk a korabeli sajtó. A húg maga éles látású, tanulékony, intelligens, logikus gondolkodású alkat volt, sok mindenben segítette bátyját, s rengeteget is tanult tőle. Kitűnő nyelvérzéke volt, több nyelvet beszélt, de sokat elárul róla az a tény, hogy barátnőivel kizárólag magyarul levelezett.

 

Kossuth Lajos a húgát történelem mellett jogra és alkotmánytanra is tanította. Zsuzsanna a szorgalmas tanulás mellett már fiatalon megismerkedett kora égető problémáival, elsősorban gyakran hazalátogató bátyja tapasztalataiból merítve az információkat.

Kossuth Zsuzsanna szülőháza
Kossuth Zsuzsanna szülőháza ma

Képtalálat a következőre: „kossuth Zsuzsa”
Kossuth Lajos családja fiaival

Az 1831-es kolerajárvány idején, amikor Kossuthot felvidéki kolerabiztossá teszik, együtt intézik a vesztegzárban lévő betegek és koleragyanúsak ügyeit. A kolerajárvány idején Kossuth Lajos a "vészbizottság" tagja lett, szónoki képességével megpróbálta megnyugtatni az elkeseredett, feldühödött tömeget. 1832-ben Pozsonyba ment, ahol megkezdte az Országgyűlési Tudósítások szerkesztését. 1836-ban, az országgyűlés befejezése után Kossuth Lajos a kiadvány sikerén felbátorodva elhatározta, hogy a továbbiakban a megyegyűlésekről fog tudósítani „Törvényhatósági Tudósítások” címmel.

A család Pestre költözött. Zsuzsanna ekkor már 19 éves volt és édesapjával együtt segítette bátyja munkáját: megtanulta az ország minden részéből érkező levelek kezelését, nyilvántartását. Míg más fiatal lány bálozott, ő a Törvényhatósági Tudósítások kis szerkesztőségi szobájában Kossuth Lajos valóságos "titoknokaként" (segédszerkesztőjeként) buzgólkodott, a tudósításokat másolta, a szerkesztőségbe érkező levelekből kivonatokat készített, hogy segítse bátyja munkáját. Ekkortájt ismerkedett meg a család a Meszlényiekkel 2- akik Deák Ferenccel is rokonságban álltak. A fiatalok ismeretsége onnan származott, hogy Rudolf húga, Teréz, Pesten náluk lakott.

Az alábbi családfán a XII. nemzedéknél láthatóak Teréz és Rudolf. A Meszlényiek Deák Ferenccel is rokonságban álltak.3

http://www.mek.oszk.hu/02300/02335/html/tabl8-2.jpg

A Tudósítások kiadása megtörte az eddig szokásos cenzúrát, így várható volt, hogy a hatalom eltiporja annak szerkesztőjét. A királyi tábla hűtlenség vádjával akarta Kossuth Lajost felelősségre vonni. Letartóztatásakor Zsuzsanna eltüntette a kompromittáló iratok nagy részét, azonban Lajost még így is négy év börtönre ítélték. Édesapjuk nem tudta elviselni a történteket, az ítélet után három hónappal meghalt, így a család minden terhe Zsuzsannára szakadt. Anyagilag a Wesselényi Miklós által a Kossuth-család megsegítésére indított gyűjtés ideiglenesen segített ugyan rajtuk, azonban így is Alsódabasra kellett költözniük és a megélhetés komoly nehézséget jelentett számukra. A család barátja, Vörös Antal segítsége sokat jelentett ekkor.4 Ekkoriban Kossuthné rajongó szeretettel ír egy levelében a fiának lányáról, Zsuzsáról, s válaszában ő is elismeri húga érdemeit: “ő gyengéd, figyelmes, s gyermeki valamint testvéri szeretettel teljes érvényű magaviseletéről írott szavait Édesanyámnak megilletődéssel olvastam. Az Isten áldja meg érette!”5

Képtalálat a következőre: „kossuth Zsuzsa”
Kossuth Zsuzsa - Szemők Zsuzsanna (Mauritius) 2003. Budapest, Szent János Kórház

Talán erre a korszakra is vonatkozik nővérének, Ruttkayné Kossuth Lujzának Kossuth Lajosné Meszlényi Terézhez intézett levele:
„Szegény Anyánknak, nagyszerű fájdalmak, de nagyszerű örömök is jutottak az életben - mert nincs ok, mi anyira jogosíttatna okszerüen a büszkeségre, mint közel állani ily férfiúhoz, kit nem csak önn nemzete, de nemzetek tisztelnek mint a szabadság szent hősét - s ezeknek eredményeül tekintve mond meg imádott Lajosunknak; kit gyermek eszméim legzsengébbjével megszoktam már kegyelettel szeretni - ki mikor más testvér lett volna csak, Atyánk is volt…”6

http://www.mek.oszk.hu/02300/02335/html/kep18.jpg
Meszlényi Teréz

Vigasztalás a szomorú és ínséges időkben, hogy Meszlényi Rudolf egyre gyakoribb vendég lett Dabason. A jó fellépésű, lelkes patriótát előbb csak a politikai rokonszenv és a tartalmas beszélgetések lehetősége vezette ide, de egyhamar felfedezte Zsuzsanna belső értékeit. Kortársi vélemény szerint a lány homlokáról „az ész, a szellem és az értelem jegyezte bélyegét”. És bár az arca inkább szabálytalannak volt mondható, de a nagy kék szem, a hosszú, szőke haj és a sudár termet megnyerővé tették.

Ennek ellenére a dabasi mindennapokhoz 1840-ig a családi krónika csak a szomorúságot társíthatta. Máról holnapra éltek, mert a gyűjtésből kevés pénz folyt be. A lakásuk nedves, és télen a sokszor vizes fával alig tudnak meleget teremteni, e körülményeknek köszönhetően Zsuzsanna súlyosan megfázott, amely betegség (illetve feltehetően ennek szövődménye) megtámadta a tüdejét. Korai halálát részben ez fogja okozni, amikor is a kegyetlen lelki és fizikai megpróbáltatások aláássák ekkor még töretlen lelkierejét és akaratát. Itt halt meg édesapja, aki 77 évet élt meg, és az utolsó években egyedül legkisebb leánya volt gondos ápolója, biztos támasza.

Zsuzsanna 1841-ben nőül ment Meszlényi Rudolfhoz, akinek a húgát, Terézt, Kossuth Lajos vette el. 7 A kettős kapcsolat a két család között szorosnak bizonyult. 8

A szertartás május elsején a budai templomban történik – az özvegy utolsó éveiben new yorki barátnőinek bevallja, hogy később „Gyakran elmentem a templomba, és megcsókoltam a követ, amelyen álltunk, amikor megesküdtünk9

Boldog, kiegyensúlyozott szerelmi házasságban éltek Sárbogárdon10, a férj birtokán, de közben sem feledkeztek meg a Magyarország jólétéért folytatott küzdelemről. Bár időközben két kislányuk is született (Ilka és Gizi), Zsuzsanna az 1844-ben megalakult, az ország ipari fejlődését előmozdítani kívánó, Országos Védegylet munkájából is derekasan kivette részét. Az ő védnöksége alatt rendezték meg az első védegyleti bált Székesfehérvárott, ahol a nők a külföldi drága selymek helyett egyszerű hazai „pöttyös” kartonruhában jelentek meg.11

Védegyleti bál
Kép egy korabeli védegyleti bálról, 1840-es évek közepe, jobbra látszik Kossuth Lajos és talán Meszlényi Teréz

Tudni lehet, hogy a királyi biztos ezt nem helyeselte, úgy vélte, a védegyleti gyűlésekre nem szabad kiadni a városháza nagytermét. Ebben a helyzetben mindenki azt figyelte, mit visel Kossuth Zsuzsa a védegyleti bálon. Nos, hazai anyagból készült kékfestő ruha volt rajta. A megyebálon pedig a feljegyzések szerint sima fehér ruhát visel és egy hatalmas piros rózsát tűz hosszú, zöld övébe Ez a fiatal házaspár Fejér megyében így mutatta meg a közösségnek, miként gondolkodik, azt, hogy számukra is fontos a nemzeti hagyományok ápolása.12

1845-ben az akkor már 138 vidéki fiókegyesület küldöttei egyike Kossuth Zsuzsa  volt, amikor   Pesten tartották a Védegylet országos közgyűlését, amelyen Zsuzsanna is részt vett Fejér megye küldöttségében. A kor szokásának megfelelően nőként csak a karzaton foglalhatott helyet.

1847-48 telén Zsuzsanna férje, Rudolf az általa rajongásig tisztelt sógornak, Lajosnak és pártjának, az Ellenzéki Pártnak akart segíteni, vélvén, hogy sorsdöntő időkben minden szavazatra szükség van, ezért az igen kemény, fagyos időben Pestre indult. A megyei gyűlésre utaztában átfázott, tüdő- majd agyhártyagyulladást13 kapott. Zsuzsanna szíve alatt a harmadik gyermekkel – nem sokkal szülés előtt – felutazott a nagybeteg férjéhez, de már csak elbúcsúzni tudott tőle.  Kisfia, Rudolf néhány héttel férje halála után született. 14

Erről az időszakról emlékezik a fentebb idézett levélben Kossuth Lujza:
keblem valamint tiéd, egy szaggató keserű fájdalom volt, mely csak egy jajszót viszhangozhatott volna, írtam volna bár mi másról - s nekem összve kellett szednem lelkem erejét bár szívem vesztett kedvesünk felett vérzett, mert nekem jutott a keserű kötelesség támogatni szegény Zsuzsinkat akkor, amikor öszve kellett szedni minden erejét hogy meg ne szakadjon szíve a gondolatnál; "Isten segíts küzdelmeim legnehezbikénél e Atyátlan gyermekek lesznek Anyjává."”15

Az özvegy leányaival és édesanyjával Sárbogárdra költözik vissza, bár a gazdálkodáshoz egyáltalán nem ért. Egyre mélyebb depresszióba esik, hiszen itt minden „meghalt üdvösségére” emlékezteti. Eleinte az egyre fokozódó helyzet sem rázza fel, de még melankóliájában is pénzzé teszi összes ékszerét, és elküldi Kossuthnak, hogy segítse a forradalom ügyét.

Kapcsolódó kép
Sárbogárd, Kossuth Zsuzsa, Balás Eszter alkotása, 1977

Végül mély gyászából a márciusi események rázták fel, újraéledt a hazaszeretete, a tettvágya, s az a szinte egész életútját meghatározó törekvése, hogy bátyjának segítőtársa legyen. Újra Pestre költözött édesanyjával és gyermekeivel, kosztosokat tartott, hogy fedezze szükségleteiket. Így lehetősége volt arra, hogy a kitörő forradalom és szabadságharc megszervezésében részt vállalhasson. Hamarosan azonban megmutatkozott az a feladat, amely igazán illett az ő egyéniségéhez, és az ő tehetségét, empátiáját, elszántságát és szervezőkészségét igényelte: a pákozdi csata nyilvánvalóvá tette, hogy az utánpótlás megszervezése, a kórházak felszereltsége és az egészségügyi ellátás katasztrofális helyzetű. Kormányzóvá választása után 1849áprilisában, bátyja kinevezte őt a honvédcsapatok országos főápolónőjévé. Azonnal munkához lát, első lépésként a Közlönyben, a kormány hivatalos lapjában felhívást intéz a hölgyekhez:
„Ne várjatok hivatalos kiküldetéseket, ne várjátok a rendszabályok kihirdetését, minden nap, aki erőt érez magában, keresse fel a helyben vagy vidéken levő kórházakat. Ha elhagyott állapotban szűkölködve, minden kényelmi cikk nélkül találja azokat, szólítsa fel a legközelebbi polgári hatóságot, legyen az kormánybiztosi, megyei vagy városi hatóság a kórházi szükséges készletek beszerzésére, ha a körülmények úgy kívánják, requisitió útján is. És ha erélytelenséget tapasztalnátok a közmunkálkodásban, tegyetek nekem rögtön jelentést, hogy eszközölhessem azon egyéneknek méltóbbakkali felcserélését. Egyesüljetek városonként, kerületenként és osszátok fel magatok közt a munka napjait, minden percben ápoló gonddal őrködjetek a szabadságért szenvedőknek még álmai fölött is!”

http://montazsmagazin.hu/wp-content/uploads/2015/01/kossuthzsuzsa4.jpg

Arra is bíztatja a nőket, hogy készítsenek tépést a sebesült honvédek számára, mivel kevés a kötszer. Ezekkel az akciókkal még inkább felhívja bátyja figyelmét a kritikus egészségügyi állapotokra, aki erre reagálva április 16-án egy hivatalos levélben fontos feladattal bízza meg húgát: az összes tábori kórház főápolónővérének nevezi ki. Főbb munkaterületei: önkéntes nővérek toborzása, elősegíteni a “kórodák” jobb felszerelésekkel való ellátása, “a gyöngéd ápolás” biztosítása és felügyelete, amelyet a szenvedőknek leginkább a nők tudnak nyújtani. A kormányzó a kinevezés záró részében kéri húgát, hogy “szelíd keblének ösztöneit követve” a vitézek ápolásában úgy járjon el, mint testvér, mint anya; és ezt tőle, “hazánk hű lányától méltán várhatni”.

Kossuth Zsuzsanna azonnal levelet ír a tábori kórházak igazgatóihoz:
„…legyen szíves haladék nélkül azon hiányokról tudósítani, amelyek az orvosi segedelmen kívül a betegeknél szorosabb értelemben vett ápolás, az élelmezés és a tisztaság fenntartása körében mutatkozik, miszerint addig is, amíg a szükséglet javításáról személyes tapasztalást szerezhetnénk, a hiányok elhárítása körül haladék nélkül intézkedhessem.”16

Három gyermekét hátrahagyva először Barna Ignác főorvossal, később utódjával, Lumniczer Sándor főtörzsorvossal látogatja végig a kórházakat. A szabadságharc befejeztéig szekéren járja az országot, 72 kórházban fordul meg, felméri az állapotokat és a Debrecenben felállított központi anyagraktárból – valamint a Nőegyletek által létrehozott többi raktárból – megszervezi a hiányzó felszerelések, kötszerek kiszállítását. Debrecenben Könyves Tóth Mihály református lelkész házában kaptak menedéket, s a lekészt emiatt utóbb több év börtönre ítélik. 17

Kitartó munkája eredményeként egy év múlva már 77 kórház működik megfelelően. Sógornője (Kossuth Lajosné Meszlényi Teréz) segítségével Egyesületet hozott létre, amely adományokat gyűjt, s azokból sebkötöző pólyákat, ruhaneműt biztosít az ápoltak számára. Átszervezte a tábori kórházakat is, amik feladata a sebesültek azonnali ambuláns ellátása volt- olyan újításokat vezettek be Flór Ferenccel, mint a sebesültek és fertőző betegek elkülönítése és a műtétek altatásban való végzése. Az addig kizárólag férfiápolókat foglalkoztató kórházakba női ápolók felvételét vezette be. Az ő ápolónői képzésük tervét is kidolgozta – de ennek megvalósítására már nem került sor.

A szabadságharc végéig fáradhatatlanul tevékenykedett. Ő maga is ápolta a sebesülteket, és felmérve ennek szükségességét - lelki vigaszt is nyújtott nekik. Arra is odafigyelt, hogy az egy  falubeliek lehetőleg ugyanabba a szobába kerüljenek. Nemcsak a sérült magyar honvédeket, hanem a kórházi ellátásra szoruló osztrák katonákat is ápolta. A sebesültek szerint “anyai gyengédséggel” bánt velük. Három hónapig járta az országot, nemcsak ellenőrizte a kórházak működését, hanem újabb szükségkórházakat is létrehozott. A végsőkig kitartott önként vállalt hivatása mellett. A szabadságharc bukását megelőző hetekben is sok kórházban megfordult, amikor a helyzet már reménytelen volt, amikor az orvosok, ápolók hősies erőfeszítése már kevésnek bizonyult, hiszen nem volt kötszer, gyógyszer, élelmiszer. A végső időkben súlyos kolerajárvány tört ki a hadseregben, de ez sem rettentette el munkájától.

A Pesti Hírlap 1849. május 13-i számában felhívást intéz a magyar nőkhöz:

„Honleányok, testvéreim!
A haza és védőink szenvedései munkára szólítanak. Minden nő, aki erőt érez magában, keresse fel a helyben vagy vidéken lévő kórházakat. Ha elhagyott állapotban szűkölködve, minden kényelmi cikk nélkül találja azokat, szólítsa fel a legközelebbi polgári hatóságot kórházi szükséges készletek beszerzésére. Minden percben ápoló gonddal őrködjetek a szabadságért szenvedőknek, még álmaik fölött is. Én szerte utazom a hazában, hová szent kötelességem hí: én fel foglak titeket keresni.”18

A megerőltető munkatempó nem tett jót beteg tüdejének. Túlvállaló személyiségtípus volt, aki önzetlenül egy magasabb cél érdekében túllépett nemcsak az önszereteten, hanem a saját életszükségletein és családja iránti vágyakozásán is. Míg rongált életereje el nem hagyja, szolgálni akar. Miközben látta mások szenvedését, enyhült saját férje utáni bánata. Elismerésre és követésre méltó a magatartása, amelyet a nehéz időkben önfeláldozás és irgalom-gyakorlás jellemzett. A nőkhöz, a “honleányokhoz” intézett második felhívásában ez áll:
“minket nőket Isten azért teremtett, hogy letörüljük homlokukról a verejték cseppjeit azoknak, akik elfáradnak az élet útjain.”

Kijelenti, hogy felkeresi az ápolónőket, és megcsókolja a kezet, amely őt megelőzte honvédsebek bekötözésében.

Érdemét növeli, hogy sokszor ellenszenv kísérte tevékenységét, és energiájának egy jelentős részét nem tudta magára a kórházak ügyére fordítani, mivel lekötötte azt a hadakozás az értetlen és önző, hatalmi körüket féltő férfiakkal, akik a “Zsuzsi, a tábori dajka” gúnyos titulussal illették.

Buda elvesztésekor a sebesültek Komáromba való szállítását szervezi meg. Újabb kiáltvánnyal fordul a főváros asszonyaihoz:
„ A kormány másodszor elhagyja a fővárost, hogy a honmentés nagy műveletét bevégezni törekedjék. Minden intézkedés megtétetett a könnyebb sérültek elszállítására, de vannak, akik az út nehézségeit meg nem bírnák, és ezeket ajánlom jótékony figyelmetekbe. Vegyétek őket házaitokba, gyógyítsátok saját ovosaitok által, ápoljátok őket nőkhöz, honleányokhoz méltó feláldozó hűséggel, kezitekbe tettem életüket, épségüket. Tartsátok meg őket a honnak és az életnek, hogy örvendezhessenek a szabadságnak, amelyet kivíni segítenének. Legyetek szerény munkásai a közboldogsának, legyetek őrangyalai szenvedő hőseinknek, legyetek nők!”19

Az önkéntes betegápolás megszervezéshez háromtagú bizottságot hagyott hátra, és követte a kormányt Szegedre.

https://www.kozterkep.hu/artpiece_photos/34/aa28704f446d0617af3047bd56ecf217_4.jpgElkövetkezik a szörnyű összeomlás ideje, a világosi katasztrófa, és a nemzet tragédiáján túl neki egy személyes tragédiát is át kell élnie. Űzött vadként menekül a három Kossuth lány Lujza, Emília, Zsuzsa édesanyjukkal és tíz gyermekkel. De augusztus 17-e után már csak kilenc kisgyermek marad, mert Zsuzsanna fiacskája, a másfél éves Rudolf örökre lehunyja a szemét, az édesanyja ölében hal meg úton, a menekülő szekéren. Az elvérzett magyar szabadságért a Kossuth családban alighanem a legfiatalabb lányt éri a legnagyobb csapás, ő hozta érte a legnagyobb áldozatot.

Hiába menekültek, nővéreivel és édesanyjukkal Nagyváradon orosz fogságba estek. Állandó felügyelet mellett tizenketted magukkal nyomorogtak egy szobában. Később Zsuzsannának valamelyest jobb körülményeket sikerül kiharcolnia családtagjai számára, mindezt bátor, tiszteletet parancsoló fellépésével éri el. Közben egyik kislánya is megbetegszik: vörhenyes lesz.

Haynau kérésre hamarosan átadják őket az osztrákoknak, akik télen nyitott szekéren szállították Pestre a családot a súlyos beteg kislánnyal és egyre betegebb anyjával, aztán kitört ablakú börtönbe zárták. Pesten, az Újépületben embertelen körülmények között, közel fél évig tartják fogva őket. Kossuth Zsuzsannát hazaárulással vádolják. Védőügyvédje nincs, önmagát kell megvédenie. A tárgyaláson rendkívül nagy szónoki erővel, hatásosan, logikusan érvel, mondván: csak azt tette a szabadságharcban, amit joga és kötelessége volt tenni, ápolta a sérülteket, a betegeket. Végül is osztrák katonatisztek állnak ki mellette, akiket magyar honvédkórházban ápoltak a szabadságharc alatt: “Ennek az asszonynak köszönhetjük az életünket, ő nem az ellenséget látta bennünk, hanem a szenvedő embert…”20„Anyai gyengédséggel bánt velünk” – mondták a volt sebesültek.21

ujepulet
A budapesti Újépület

Végül felmentik az első országos főápolónőt. Bár mindenki azt tanácsolja a Kossuth család itthon maradt tagjainak, hogy hagyják el az országot, ők maradnak. Zsuzsanna hisz abban, hogy a magyar nép visszavárja a vezérét, s ezért Kossuth Lajos testvérei nem menekülhetnek el. Kosztosokat tart, hogy a mindennapi élelmet elő tudja teremteni testvérei, azok gyermekei, és saját családja számára is. Valamivel később nevelőintézetet is nyit, amelyben a magyart, a történelmet ő tanítja, a hazaszeretet érzését plántálva tanítványaiba. Az osztrák hatóságok azonban hamarosan bezáratják iskoláját, majd 1851 augusztusában már attól is eltiltják, hogy kosztos diákokat tartson, és folyamatos ellenőrzésekkel zaklatják. Mindezek ellenére az ötvenes évek elején Kossuth Zsuzsanna részt vesz egy összeesküvés előkészítésében Makk Józseffel és Jubál Károllyal együtt, abban bízva, hogy Kossuthot sikerül visszahozni az országba, s belső felkelést szervezni az osztrákok ellen.

http://www.dunakanyarregio.hu/images_photogallery/korosi%20Kossuth%20Zsuzsanna.jpg 
Józsa Judit: Kossuth Zsuzsanna

A Kossuth család újabb megpróbáltatások elé néz, miután lelepleződik a szervezkedés. Kossuth Zsuzsannára ismét börtönbüntetés vár. Az összeesküvés vádját szerencsére nem tudják rábizonyítani. Azzal a feltétellel helyezik szabadlábra, hogy a Kossuth család valamennyi itthon maradt tagja elhagyja a Habsburg Birodalom területét, ezért megkapják az engedélyt az Amerikába történő kivándorlásra. Először Lipcsébe, majd Brüsszelbe utaznak. Maradásuk itt sem lehet, naponta kapják az osztrák hatóságok felszólító levelét, hogy a legközelebbi hajóval hagyják el Belgiumot. Zsuzsanna tudja, hogy nagyon beteg, idős édesanyja nem élné túl a tengeri utazást, ezért a belga királyi családtól kér segítséget, hogy egyelőre maradhassanak Brüsszelben. Az ideiglenes letelepedési engedély megkapják. Kossuth Zsuzsanna maga is igen beteges már ezekben az időkben, ennek ellenére kitanulja a csipkeverést, hamarosan nyit egy kis üzemet. Miután édesanyja meghalt – anélkül, hogy még egyszer láthatta volna száműzetésben élő fiát -, az Amerikába történő kivándorlást már nem lehetett elodázni. 1853 tavaszán érkeznek meg New Yorkba. Az emigránsok közül sokan a család segítségére lettek volna, de Zsuzsanna önérzetesen visszautasítja a felajánlott segítséget: “Nem azért jöttünk ebbe az országba, mert itt rokonszenvre számítunk, hanem azért, mert dolgozni akarunk.” Itt is csipkeverő műhelyt nyit, ruhavarrást vállal. Fáradhatatlanul dolgozik a gyermekeiért, hogy örökségül hagyhassa rájuk a kis üzemet. A lányait is munkára, önállóságra neveli. A sok megpróbáltatás, küzdelem ekkora már végleg aláássa egészségét, tüdőbetegsége régóta kínozza, elfogy a maradék életereje, s 1854. június 29-én meghal. 22 Száműzetésében írott sorai őszinte vallomásként hatnak küzdelmes élete céljairól23:
“Olyan mérhetetlen vigasz volt számomra, hogy dacolhattam a viharral, megoszthattam a nyomorúságot, hogy szenvedhettem és küzdhettem letiport, vérző hazámban. Boldog voltam, ha egy könnyet letörölhettem, ha egy nyomorúságos szív terhén könnyíthettem. A magam szenvedéseit alig éreztem. (…) Kiűztek engem a szeretett, szenvedő hazából, anélkül, hogy leborulhattam volna földjére, utolsó búcsúszót mondani. És mindez nem az én hibámból történt…”

Gyermekei sorsáról: Rudolf 11 hónaposan hunyt el24, a két leányt 1854-ben anyjuk halála Mrs. Cruger vette magához, és New York legjobb nevelőintézetében neveltette az árvákat. A nagyobbik leány, Gizella,  Ambrozovics Béla25 felesége lett és 1863-ban hazajöttek Magyarországra, majd az év végén Ilona is hazajött beteg nővéréhez. Gizella 1865-ban elhunyt, és Dezső (1864-1919) nevű kisfiát Ilona nevelte tovább, miközben Kossuth Lajossal szoros kapcsolatban volt, élénken leveleztek, sokszor meglátogatta őt Olaszországban, s Kossuth évi 600 frankkal gondoskodott róla. Gizella özvegye, Ambrozovics Béla később feleségül vette az árvát nevelő Ilonát. 26

Képtalálat a következőre: „Kossuth Zsuzsanna”

Tiszteletére a magyar Országgyűlés születésnapját, február 19-ét a Magyar Ápolók Napjává nyilvánította az ápolói hivatást választók megbecsülésének kifejezéseként. A Magyar Ápolási Egyesület a nevéről elnevezett díjjal a nemzeti érzés, a közösség szolgálata és az ápolói hivatástudat erősítése érdekében emlékezik tevékenységére. Életéről több könyv készült, nevét több egészségügyi, oktatási intézmény és több civil szerveződés viseli.

 

Források

  • Sárváry Mariann: A meszleni Meszleny család közéleti és politikai szereplése a XVIII. századtól napjainkig.  Bölcsészdoktori disszertáció. Budapest, 1993
  • Kapronczay Károly- Szemkeő Endre: Kossuth Zsuzsanna országos főápoló működése az 1848-49-es szabadásharcban -  In: Honvédorvos 1979/31.1-2. p. 133-141
  • Kossuth Lajos intézkedése Kossuth Zsuzsannának országos főápolónővé történő kinevezéséről. Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai. Szerk.: Barta István. Bp., 1955. (Kossuth Lajos összes munkái, XV. köt. p. 19.) 
    Samuné Rák Erzsébet vezető ápoló ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete: Hazánk első főápolónőjére emlékezve  http://www.medinfo.hu/new3/kiadv/nover/2003/2003_02.htm

 

Jegyzetek

1 Ezt a történetet feltehetően Kossuth Zsuzsanna önállósága és a korban szokatlan közéleti tevékenysége ihlette.

2 A család Vas vármegyéből származó római katolikus középnemesi család, első ismert ősük  1410-ből való,  Sárváry Mariann: A meszleni Meszleny család közéleti és politikai szereplése a XVIII. századtól napjainkig.  Bölcsészdoktori disszertáció. Budapest, 1993
http://www.mek.oszk.hu/02300/02335/html/#2

3 http://www.zemplen.hu/korkep/archivum/1999_11/kultura/kult_1.htm

4 A Somogy megyei Ádándon élt és a Csapodyak szolgáltatában állott. Később Kossuth kinevezi magánlevéltárnokká, 1848 április 24-án.  A kinevezés előzményeiről Kossuth húga, Zsuzsa április 20-án tájékoztatta Vörös Antalt. Kossuth Zsuzsa beszélgetés közben említette Vörös Antal nevét, erre Kossuth érdeklődni kezdett, hogy hol van és  „Vöröst magamhoz veszem”. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Kossuth-kossuth-lajos-osszes-munkai-1/kossuth-lajos-osszes-munkai-xii-DDF2/kossuth-lajos-184849-ben-ii-kossuth-lajos-az-elso-magyar-felelos-miniszteriumban-1848-aprilisszeptember-DDFD/43-pest-1848-aprilis-24-kossuth-rendelete-voros-antalhoz-miniszteri-maganleveltarnokka-nevezi-ki-DFD8/

5 http://www.zemplen.hu/korkep/archivum/1999_11/kultura/kult_1.htm

6 1848. márc. 19-én Pesten kelt levél , in : Sárvári im. http://www.mek.oszk.hu/02300/02335/html/#5

7 Kossuth már a börtönbe vetése előtt találkozott Meszleny Terézzel, de valójában a börtönben ismerkedtek meg, amikor Kossuth húgával, Kossuth Zsuzsannával együtt látogatták őt. 1840. május 10-én tehát szabad volt Kossuth. S mivel betegen hagyta el a börtönt, Parádra ment gyógyulni. Itt találkozott ismét Meszleny Terézzel. Innen Pestre már jegyesekként tértek vissza. (…) 1841. január 9-én Kossuth Lajos és Meszleny Teréz házasságot kötöttek.  Sárvári im. http://www.mek.oszk.hu/02300/02335/html/#5

8 lásd pl. Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008) https://library.hungaricana.hu/hu/view/GYOV_Gytftk_13_2008/?pg=0&layout=s

9 http://www.zemplen.hu/korkep/archivum/1999_11/kultura/kult_1.htm

10  „A négy Kossuth lány közül ő lehetett a leginkább megelégedett asszonysorsával. Karolina, a legidősebb lány Újhelyben Breznay István megyei főorvos mellett nem lehet boldog feleség, mert férje nem hűséges házastárs, és becsületén is folt esett, híresztelik, hogy egy mérgezési ügyben megvesztegették. A középső lány, Emília egy udvari tanácsoshoz ment feleségül, a férfi nagyhangú, örökös méltatlankodó, és mint lenni szokott, az ilyen ember nem sokra viszi az életben. A legszebb Kossuth lány, Lujza férjéről, Ruttkay József abonyi földbirtokosról egy kortársi jellemzésben ezt találjuk: “egyébben nem tündökölt, mint korának és fajtájának virtuskodásában”. http://www.zemplen.hu/korkep/archivum/1999_11/kultura/kult_1.htm

11 Sárvári im. http://www.mek.oszk.hu/02300/02335/html/#5

12 Demeter  Zsófia, in: Kossuth Zsuzsa báli ruhája – Divat a forradalom előtt és után.
https://www.feol.hu/hirek/forradalom-divat-oltozkodes-tortenelem-kossuth-zsuzsa-1823461/

13 Sárvári im. http://www.mek.oszk.hu/02300/02335/html/#5

14 Egy ekkoriban Vörös Antalhoz írt levelében ezt találjuk: “a hit szava néma, ha a valódi bánat jaja szól”. http://www.zemplen.hu/korkep/archivum/1999_11/kultura/kult_1.htm

15 Sárvári im. http://www.mek.oszk.hu/02300/02335/html/#5

16 http://docplayer.hu/31152451-Kapronczay-karoly-szemkeo-endre-kossuth-zsuzsanna-orszagos-foapolono-mukodese.html

17 http://docplayer.hu/31152451-Kapronczay-karoly-szemkeo-endre-kossuth-zsuzsanna-orszagos-foapolono-mukodese.html

18 Samuné Rák Erzsébet vezető ápoló ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézet:  Hazánk első főápolónőjére emlékezve://www.medinfo.hu/new3/kiadv/nover/2003/2003_02.htm

19 http://docplayer.hu/31152451-Kapronczay-karoly-szemkeo-endre-kossuth-zsuzsanna-orszagos-foapolono-mukodese.html

20 http://felvidek.ma/2014/06/emlekezes-160-eve-hunyt-el-a-magyarorszag-elso-foapolonoje-kossuth-zsuzsanna/

21 Florence Nightingale a krími háború idején két korszerű kórházat létesített és felügyelt1854-ben,  Kossuth Zsuzsa 6 évvel előzte őt meg

22 „ Érdemes összegzést készíteni Kossuth Zsuzsanna hat évéről 1848 és 1854 között: Elveszítette férjét, kisfiát, édesanyját. Pestre költözött, onnan Debrecenbe, majd vissza Pestre, majd Aradra, majd újra Pestre. Száműzték, így Brüsszelbe költözött, majd innen New Yorkba. Kétszer börtönözték be. Számtalanszor megalázták az osztrák hatóságok. Meg kellett küzdenie a megélhetésért, egyedülálló nőként megpróbálkozott megállni a helyét, keményen dolgozott. Átélte családja szétesését, Magyarország eltiprását. A forradalom és szabadságharc idején nőként egészen kivételes küldetést teljesített, testestül-lelkestül odaadta magát a feladatnak, amit fontosnak tartott. Kivételes szervező tevékenységről tett tanúbizonyságot. Mindeközben már dolgozott benne a betegség… „http://talita.hu/magazin/kossuth-zsuzsanna-ni-forradalma/

23 http://felvidek.ma/2014/06/emlekezes-160-eve-hunyt-el-a-magyarorszag-elso-foapolonoje-kossuth-zsuzsanna/

24 Édesapjához, Szolnokra temették.  https://www.geni.com/people/Rudolf-Meszl%C3%A9nyi/6000000032724914180

25 mérnök, miniszteri tanácsos , született: 1835. január 20. Zombor, meghalt: 1905. március 9. Budapest

26 Sárvári im. http://www.mek.oszk.hu/02300/02335/html/#5