Röptető

A közösség szíve: a nő || 2017

A közösség szíve, a nő

A keresztény ikonográfia nyomában 

Tornay Krisztina

„ Minden kép valami rejtett dolgot derít fel és hoz napfényre”1

Közelítés

A női hivatás megközelítésének egyik útjára vállalkoztunk, amikor a közösségben élő nőt állítjuk fókuszba, s ezen belül is kiemelt figyelemmel fordulunk a NŐ közösség-alakítás, -építés, -fenntartás területén hordozott felelősségére, szerepére.

A cím nem kizárólagosságot kíván megfogalmazni a férfival szemben,  nem azon van a hangsúly, hogy minden közösség szíve a nő. Hiszen pl. a férfi-közösségek elevensége éppen azt mutatja, hogy ők ugyanúgy – vagy inkább: másként de ugyanolyan eredményesen – közösségteremtők és alakítók. Nem szembenállást, esetleges versenyeztetést sugallunk, mint inkább a női működés sajátosságát kívánjuk vizsgálni. Ahogy Fodor Ákos2 írja:

Bővebben...

A női lét elviselhetetlen könnyűsége – egy mikrokutatás eredményei

Dr. Katona György

Bevezetés

Több mint 10 éve veszek részt azon a konferencia-sorozaton, melyet évente rendez meg a Boldog Terézia Szakkollégium, és melynek fő témája a szakkollégium „Feminine Studies” elnevezéséből is következő női szerepek tanulmányozása. Leggyakrabban az épp aktuális, választott témához igazított kismintás mikrokutatásaim eredményeiről számolok be a rendezvényen. E kutatások során sokat tanulmányoztam a női szerepekkel foglakozó szakkönyveket, cikkeket és a szakirodalmat, azon belül is a feminista mozgalmak és a gender kutatások eredményeit. Ezen írások többségének hangneme, stílusa, a megszokottól eltérő túlfűtöttsége szolgáltatta a 2017-es kutatás alapötletét. A gender mainstreaming tudományos és ismeretterjesztő cikkei ugyanis inkább tűntek érzelmek indukálta mozgalmi-  ideológiai kiáltványoknak, mint objektivitásra törekvő, higgadt, igazságkereső írásoknak. A női sors és lét fájdalma sugárzik belőlük, mely - több ilyen jellegű írást elolvasván - szinte elviselhetetlenül nehéznek tűnik.  Kutatásom céljául ezért azt választottam, hogy megkérdezem az érintett nőket, hogy milyennek látják szerepeiket, karrierlehetőségeiket, mi a véleményük a genderelmélet néhány állításáról, de legfőképpen, hogy megismerjem  létélményüket, hogy azok mennyire támasztják alá a feminista szerzők tudományos, ismeretterjesztő és egyéb publicisztikáiból sugárzó negatív érzéseket. Mindezt tettem abban a reményben, hogy ha a női lét nem is elviselhetetlenül könnyű (Kunderától kölcsönözve a címet), de legalábbis elviselhető.

Bővebben...

A feloldozás lehetősége
Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka1

Szamkó Eszter

„Itt magamban, szobám sötétségében jól tudom mindezeket, de tudom azt is,
hogy reggelre kelve elfeledem, vagy legalább is megpróbálok elfeledkezni erről a tudásról (…)”

Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka című regénye egy 17. századi nő élettörténete; Ursula Lehmann emlékezik vissza életére-leánykorára, asszonykorára, bűneire, kapcsolataira, eddig ki nem mondott titkaira. Az egyes szám első személyű elbeszélői mód jogosan az emlékirat-irodalom különböző változatait juttathatja az eszünkbe: memoár, napló, önéletírás, vallomás. E műfajok pontos elkülönítése, nyelvi regisztereinek meghatározása, az irodalomtudományban problematikus;2 egyértelmű megállapítás viszont, hogy itt az emlékírás műfajának egy retrospektív jellegű változata érvényesül.3 Az önéletírás poétikai és irodalomelméleti modelljeinek alkalmazása jelen esetben egy olyan csavarral történik, amelyben az elbeszélő csakis fiktív figuraként értelmezhető, s így az autobiografikus olvasat érvényességét veszíti.4 Rakovszky narrációs játékába a régi magyarországi memoárok írásának hagyományát kapcsolja be, a 17. századi memoárirodalom egyik legfontosabb fókuszát érvényesítve, az emlékező önvizsgálatot. A barokk kor e szakaszában a polémia már nem feltétlenül kizárólagosan a felekezeti hitigazságok érvényesítését szolgálja, hanem megjelenik a szubjektumban vívott belső vita is, így elsősorban a confessio jellegű próza irányába mozdul el. Nem véletlen, hogy e kor nagy figyelmet fordít Szent Ágoston Vallomásaira is.

Bővebben...

Homage à Szabó Magda

Régimódi történet arról, aki megmaradt Szobotkánénak
Évfordulós emlékezés Szabó Magdára

Tornay Judit

Szabó Magda A Jablonczay Egyesület meghívására előadást tart és dedikál Debrecenben 2006. szept. 27-én
Szabó Magda A Jablonczay Egyesület meghívására előadást tart és dedikál Debrecenben 2006. szept. 27-én

Szabó Magda Magyarország XX. századi történetének legnagyobb írónője – és jelentős lírikusa. Születésének 100 évfordulója kellő aktualitást ad életének és munkásságának vizsgálatára – megerősíti ezt az aktualitást a reformáció 500 évfordulója is, hiszen az írónő a Református Egyház elhivatott, munkás tagja volt, aki nőként elsőként kapta meg a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoki tisztségét.

Bővebben...

A megmásíthatatlan sors Szabó Magda Für Elise című regényében

Dobi Frida

Szabó Magda utolsó regénye a Für Elise, amelynek 2002-ben jelent meg az első része, viszont az írónő által tervezett második kötet, a szerző halála miatt már nem íródhatott meg. Mint oly sok más Szabó Magda-regény, a Für Elise is önéletrajzi ihletésű, az önéletírásokra jellemzően az elbeszélőt a kimondás szándéka vezérli, az emlékek lejegyzése, a számvetés lehetősége, illetve a szöveg terében létrehozott emlékállítás kényszere. Az emlékállítás belső szükséggé válik, amit hangsúlyoz az elbeszélő visszaemlékezésének pillanatában tapasztalt hiány és a tovatűnt múlt elbeszélése, a kettő egymás mellé állítása. A hiány érzetét és az emlékezés melankóliáját a szeretett és meghatározó személyek elvesztése eredményezi, akik közül kiemelt szerepet szentel a kötet alcímében is feltűntetett Cilinek, a trianoni árvának, az elbeszélő örökbefogadott testvérének, aki nagyon fiatalon lelte halálát. A Für Elise egyszerre szól az elbeszélő, a mindig problémás Magdolna gyerekkoráról és felnőtté válásáról és a tragikus sorsú, tökéletes lányként feltüntetett Ciliről, akinek az elvesztése kiheverhetetlen az elbeszélő számára.

Bővebben...

A női életsorsok művészi ábrázolása 
Szabó Magda: Régimódi történet című regényében

Janka Szofia

Szabó Magda írónő 1917. október 5-én született Debrecenben és 2007. november 19-én hunyt el Kerepesen. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le Debrecenben, 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári, később bölcsészdoktori diplomát. Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, s színpadi művei is sikereket arattak.

Bővebben...

500 éves a reformáció - Magyar református nők a közösség szolgálatában

Kalotaszeg Nagyasszonya
Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelka

1843 Magyargyerőmonostor - 1910 Kolozsvár

Tornay Krisztina

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e0/Cluj_Gradina_Botanica_statuia_Gyarmathine_Hory_Etelka.JPG/1280px-Cluj_Gradina_Botanica_statuia_Gyarmathine_Hory_Etelka.JPG
Szobra Kolozsvárott1

 

Magyargyerőmonostor ősi felszegi kalotaszegi falu2: a hajdani apátság3 köré épült. A terület urai – többek között - a Kalota nembéli Gyerő (másnéven Mikola) nemzetség voltak és a monostor feltehetően temetkezési helyül szánt nemzetségi alapítvány volt, a jákihoz, ákosihoz, harinaihoz stb. hasonlóan, az Árpád-kori gazdagabb előkelők szokása szerint. A templom a XIII. században első felében épült,4 s a tatárjárás után kezdték újjáépíteni, később gótikus jellegű szentéllyel, új hajóval alakították át. Mára csak egytornyú, fallal kerítettépület maradt, nyugati homlokzatán román rózsaablakkal, mérműves gótikus ablakokkal. Egyes források szerint egy időben Szent Lászlónak szentelték5, ma a református egyházé.

Bővebben...

„Mindent másokért, semmit sem magamért!”
Teleki Blanka

1806 Hosszúfalva -1862 Párizs

dr Katona Györgyné Tornay Judit

Marastoni Jakab: Teleki Blanka

 

A híres erdélyi Teleki család az 1600-as évek elejétől szerves része az erdélyi és magyar történelemnek. Az első jegyzett „Teleki” Bocskai István „testőrző tisztje” volt, aki feleségül vette a híres erdélyi Garázda család utolsó leszármazottját, Annát, aki magával vitte a házasságba a Báthory András fejedelemtől kapott egész „Szék” (Zek) vidéket, és az ezzel járó „széki” nemesi előnevet is. Az anyagi javakban és leszármazottakban gyorsan gyarapodó család katolikus és református ága is bővelkedik híres és hírhedt tagokkal: főispánok, kancellárok, tudósok, felfedezők, politikusok bőven akadnak a családban, sokuk tevékenysége jelentősen kihatott szűkebb és tágabb hazájukra is.

A család református ágának jeles leszármazottja Teleki Blanka 1806. július 5-én született a család hosszúfalvai kastélyában Szatmárnémeti mellett, Teleki Imre gróf és Brunszvik Karolina első gyermekeként. Anyja az első magyar (és első közép-európai) óvodát alapító Brunszvik Teréz húga volt, a martonvásári Brunszvik grófi család sarja.

Bővebben...

Boldog voltam, ha egy könnyet letörölhettem
Meszlényi Rudolfné Kossuth Zsuzsanna

1817 Barátszere -1854 New York

Dr Katona Györgyné Tornay Judit


http://baratno.com/image/article/17/kossuthzsuzsanna1.jpgKossuth László ügyvéd és Wéber Karolina ötödik gyermekeként született, a Sátoraljaújhely melletti Barátszerén. Születésekor édesanyja elmúlt negyven éves, édesapja közel járt a hatvanhoz. 

A hagyomány szerint a szülők inkább fiút szerettek volna, ezért elhatározták, hogy úgy fogják nevelni, tanítani, mintha fiú lenne.1 Az első és egyetlen fiúgyermek a családban Kossuth Lajos volt, akinek a négy lánytestvére közül Zsuzsanna vált legfőbb bizalmasává. Rokon lelkek, szinte elválaszthatatlanok egymástól, írta róluk a korabeli sajtó. A húg maga éles látású, tanulékony, intelligens, logikus gondolkodású alkat volt, sok mindenben segítette bátyját, s rengeteget is tanult tőle. Kitűnő nyelvérzéke volt, több nyelvet beszélt, de sokat elárul róla az a tény, hogy barátnőivel kizárólag magyarul levelezett.

Bővebben...

Calvin buzgó követőnője
Wesselényi Polixéna

1801(?) - 1878 Aranyosgyéres

dr Katona Györgyné Tornay Judit

 

Wesselényi Polixéna itáliai útja előtt, kislányával, Forrás:  mek.niif.huHadadi Wesselényi Polixénia  Wesselényi József báró és Kendeffy Mária grófnő leánya, közeli rokonság fűzte az erdélyi közélet számos jeles alakjához, többek között Wesselényi Miklós báróhoz és Kendeffy Ádám grófhoz. Férje, Bánffy László báró, Kraszna megye főispánja is az erdélyi ellenzéki politika vezér férfiai közé tartozott.

Családjából – mindkét ágon – számos írót, sőt írónőt tart számon az irodalomtörténet: Polixéna nagy-nagynénje, I. Wesselényi Polixéna apját búcsúztató „Szomorú kesergő versei” 1759-ben „Földi rövid pállyafutásnak örökké tartó mennyei jutalma” címmel jelentek meg Kolozsváron. Egy közelebbi felmenő, Wesselényi Zsuzsánna 1796-ban Bécsbe utazott családjával, hogy bátyja szabadon bocsátásáért folyamodjon, és élményeit írásban is megörökítette. Közvetlen felmenője Petrőczi Kata Szidónia, a 18. század legkiemelkedőbb költőnője is. Apai ágon rokona Wesselényi Ferenc nádor, az I. Lipót császár elleni összeesküvés egyik szervezője (felesége Széchy Mária, a szépséges „Murányi Vénusz”1, akit a szervezkedés elbukása után minden vagyonától megfosztottak, s apácaként fejezte be életét). A Kendeffy-ősökhöz kapcsolódik egy többszázéves monda: „, mely szerint Kendeffy Ilona a Hunyad megyei Kolczvár ablakában ülve, lenfonalát addig kell fonja, míg az a mélyben rohanó Sztrigy vizébe ér: mert férjura a tatár rabságból csak akkor tér vissza”. 2

Bővebben...