kiállítások

Megnyitó

KUN ÉVA Ferenczy Noémi díjas KERAMIKUS KIÁLLÍTÁSÁNAK MEGNYITÓJA

2012. 04.13.18.00 

Tornay Krisztina

Kun Éva művészetében találkozunk azzal az Édenkerttel, amiből kinőttünk, amit elhagytunk és ami elhagyott minket, és amire szüntelen vágyakozunk. Ezekben az alkotásokban a Paradicsom visszaint, reményt ébreszt: mégsem veszett el teljesen, meglelhető, be tudunk tekintetni a réseken, ablakokon, cserepeken - ezeken a kerámiákon át, és megpillanthatjuk az elveszettnek hitt Kertet. 

Ez az Édenkert, Kun Éva kertje sajátos női világ: a nő világa, a női lélek világa. Otthonosság, derű, biztonság, lélekkel átitatott milliő itatja át. Úgy tárul fel előttünk ez az Éden, ahogy egykor ősanyánk, Éva láthatta. s ahogy azóta Éva minden leánya – Kun Éva is – keresi, megteremti, felvillantja. Mark Twain szép szavaival szólva, Ádám ezt írta Éva sírjára:

„Ahol ő volt, ott volt az Éden.”

Igen, talán minden nőben ott van az Édenkert emléke, vonzása és ezt teremtjük újjá, amikor otthont teremtünk, amikor békítünk, amikor összesimítunk, táplálunk, életet adunk. És akkor is, amikor alkotunk. Kun Éva kerámiái ezt a női küldetést is feltárják előttünk, eligazítanak, megerősítenek benne.

Amit gyerekkoromban elképzeltem, hogy MINDEN LEHETSÉGES - a játék felszabadultsága, öröm, elevenség, a szépségnek egy gyengéd, tiszta, kislányosan tündéri világa – az itt megvalósulva áll előttünk, s nem bizonytalanul, hanem erős gyökerekkel kapcsolódva az ősökhöz, érezhetően, megnyugtatóan-eligazítóan az elődökre való biztos hagyatkozással. 

Ami engem különösen is megfogott az itt kiállított alkotásokban, az az egységes rendben megjelenő szemlélet, rendezettség, letisztultság, amelyet talán úgy tudok megközelíteni, mint egy négy forrásból táplálkozó kertet: tudjuk, hogy a Biblia szerint az Édenkertet is egy négy ágra szakadó folyó öntözte:

„Egy Édenben eredő folyó öntözte a kertet, s ott négy ágra szakadt. Az egyiknek a neve Pison: ez átfolyik Havilla egész földjén, ahol arany található. Ennek az országnak aranya kiváló, van ott még bdellium és ónixkő is. A második folyó neve: Gichon, ez öntözi Kus egész földjét.

A harmadik folyó neve: Tigris, ez Asszurtól keletre folyik. A negyedik folyó az Eufrátesz.” Ter 2,11-15

Az első forrás, elevenítő erő Kun Éva művészetében a világosan vállalt népi gyökerek, a népművészet eleven ihlete, a népi látás humora, gyengédsége, finomsága, tisztasága, naív bája és áhítata. A második az európai kultúra – főként a középkor, a gótikus művészet – hatása. Mindezek mellett ott csobog a modern művészet tiszta, egyszerű, szabad és játékos pataka. Végül, ami ezeket az alkotásokat minden ízükben áthatja: a Szent iránti tisztelet, érzékenység, a szakralitás. Ezek a szobrok, plasztikák elmélyült belső meditációból születnek, átsüt rajtuk a belső tűz, olyan sugárzásuk van, mint egy otthont melegítő kemencének. 

A kiállítást megtekintve elragad a szépség és a szépségben feltáruló dinamika, mozgás, kihívás: csodálkozásra indító/vonzó, olyan hívás, amely kiemel a rutinból, elhív poros utainkról és repülésre indít: ez „Belső Repülés”, egyik szobrának – a női szümpozion szimbólumának - sokat mondó címe.

Ezt a belső repülést élhetjük át Kun Éva alkotásait szemlélve. 

(Elhangzott a Világ Női Szemmel – A NŐ MINT KÖZVETÍTŐ - Kárpát-medencei Női Szümpozionon)

Képek