Fényeskedj nekünk, Mária!
Petrás Mária, Szervátiusz-díjas keramikussal beszélgetünk
„Abban a világban, amelyben születtem, imádságos harangozással kezdődött a nap, és azzal is ért véget. A családok gazdagságát nyolc-tíz-tizenkét gyermek jelentette. Hétköznap azért dolgozott az ember erővel és szorgalommal, mert előtte állt egy-egy ünnep. Az ünnepek előtt mindig nagy készülődések voltak. Az emberek kitisztították a lelküköt, életüköt, házukat, istállóikat, óljaikat, kertjeiket, falujukat, megbocsátottak és megbékültek. Misére mentek szép ünneplő ruhába, és délután megjárták egymást. Az ünnepek nagy örömben teltek. Mindent meg tudtak teremteni maguknak, úgy hogy nem voltak senkinek a szolgái. Tudták, hogy mi a rendje a világnak, mert a Nap, a Hold, a csillagok, az idő járása és a mélységes Isten hitük útba igazította őköt. Akármit nem cselekedtek, akármit nem ejetettek ki a szájukon. Névtelen szentek között nőttem fel, akik a sereg gyermekükkel körülvéve tudtak énekelve fonni, szőni, gyönyörűen hímezni, varázslatossá tenni azt a nehéz világot. Böjttel és imádsággal elmesszitették a testi és lelki bajokat. Az ő képüket szeretném példaként a világ elé tárni.”
Mária, bevégezted-e már azt, amit a fenti hitvallásodban tűztél ki célul?
„A gyökerek mindig otthon maradnak…”
Szűcs Nellivel beszélgettünk
Szűcs Nelliszínművész a kijevi színművészeti főiskola elvégzése után alapító tagja lett a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színháznak. Jelenleg két társulat tagja, a beregszászi mellett a debreceni Csokonai Színház csapatát erősíti. 2006-ban a Versünnep országos versenyén lett dobogós, 2007-ben a Csokonai Színház társulatának nívódíját nyerte el, valamint Jászai-díjat kapott. Férjével, Trill Zsolt színművésszel és két gyerekükkel Debrecenben élnek.
Volt valaha az életedben olyan, hogy örültél vagy sajnáltad, hogy nő vagy?
Mivel nem tudom, milyen férfinak lenni, ezért nem is vágyódom arra, hogy az legyek. Bántam-e? Nem. Szerintem a Jóisten azért adta, hogy nő legyek, mert annak kell lennem. Ezt én elfogadtam így, nem is gondolkodtam rajta. Sokan mondják azt szülésnél, hogy milyen jó a férfiaknak. Én nem bántam, hogy nekem szülnöm kellett, akármilyen fájdalmakkal járt is. Ez a nő dolga, ezt nem lehet csak úgy átugrani, mint egy követ. Nem. Ha az ember valamit el akar érni az életben, mindenért meg kell küzdeni.
„Azért vagyunk, hogy tükröt tartsunk a másiknak"
- Marosi Edit
Ráckevei Annával beszélgettünk
Ráckevei Anna színművész pályáját 1985-ben kezdte. Már a főiskolai évek alatt játszott a Madách Színházban. Nevéhez számos színházi szerep, önálló estek, szinkronszerepek köthetők. Szerencsésnek tartja magát, hisz szerepei megtalálják, minden munkájában megleli személyiségét. Munkájáért több ízben is részesült elismerésekben: Jászai Mari-díj, Magyar Művészetért-díj, Mensáros- és Kazinczy-díj birtokosa. Két gyerek édesanyja. Az interjú 2008-ben készült.
Anna, mit jelent neked a nőiség mint téma? Nem érzed, hogy túlbeszéljük kicsit?
„Tudjon őrizni ugyanúgy, ahogy egy fiók egy illatot..."
- Marosi Edit
Szabó Magda Kossuth-díjasíró, költő
Beszélgetéstöredék Szabó Magda írónővel
Költőként indult, 1949-ben Baumgarten-díjat is kapott (amit még aznap visszavontak), s 1958-ig magyar-latin szakos tanárként dolgozott. A hosszú, rákényszerített hallgatás után egymás után jelentek meg regényei, drámái, országos elismerést aratva. Számos írása foglalkozik női sorsokkal és női viszonyrendszerrel. 1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 2000-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagjai között volt. Debreceniekként, a Jablonczay Lenke Ifjúsági Egyesület tagjaiként mi is méltán vagyunk büszkék az írónőre. Az interjú 2007-ben készült, Debrecenben, amikor az Egyesület meghívóra az írónő nagysikerű előadást tartott.
Magda néni szereti, hogy nő?
„Földön állni, de a csillagokat célozni!"
- Czetter Nikolett és Lenk Gyopárka
Beszélgetés Jókai Annával
Jókai Anna 1966-tól publikál. Novellákat, regényeket ír. 1986-89-ig az Írószövetség alelnöke. Nemcsak az olvasóközönség, hanem a kritika is hamar felfigyelt arra a kíméletlenül őszinte hangra és morális elkötelezettségre, amely pályakezdése óta jellemzi az írónőt. Elismerései között Kossuth-díj (1994), Magyar Művészetért-díj (2000) a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérme (2002) is szerepel. Elnöke a Klebelsberg Kuno Emlékbizottságnak, valamint a Brunszvik Teréz Alapítványnak. 1999-2006-ig a Nemzeti Kegyeleti Bizottság vezetője.
Van-e, volt-e olyan példaképe, aki meghatározó volt az életében ?